Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Gulyás Éva: Szőlővédőszentek (Donát, Orbán, Medárd) jászberényi szobráról, együttes előfordulásuk, ábrázolásuk kérdéséről
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Dolgozatom hátralévő részében megvizsgálom, hogy a szőlővédőszentek együttes előfordulására, ábrázolására milyen adatokkal rendelkezünk. A szőlővédőszenteket többnyire önállóan ábrázolják településeink út menti, szőlőbeli szobrai, de azért tudunk szórványosan példákat hozni együttes előfordulásukra, ábrázolásukra is. Lukács László kutatásaiból tudjuk, hogy a Fejér megyei Móron, az 1794-ben épült kecskehegyi Orbán kápolna oltárképén a középen elhelyezett feszület két oldalán szent Orbán és szent Medárd képe látható. Orbánt pápaként ábrázolják, pápai tiarában, Medárdot püspöki süvegben főpásztori bottal.18 Az egri, 1703-ban alakult kádárcéhnek Orbán Medárddal, a szegedinek szent Annával együtt volt a patrónusa.19 Szent Flóriánnal is ábrázolták, pl. a Fejér megyei Etyek templomának mennyezetfreskóján Orbán és Flórián együttes képe látható.20 Szent Donát is gyakran feltűnik Flórián társaságában, aminek valószínűleg a villámcsapás okozta tűz, tűzvész elhárítása a magyarázata.21 A segítőszentek együttes ábrázolása a barokk korban alakult ki. Az emberek az élet minden területén igyekeztek magukat védőszentek oltalmába ajánlani. A nagy emberáldozattal járó járványos betegségek, természeti katasztrófák, elemi csapások esetén fogadalomból templomokat, kápolnákat, köztéri szobrokat, emlékműveket állítottak patrónusaiknak. A pestisjárványok ellen köztéri sokalakos Szentháromság-emlékek, Mária-oszlopok épültek. Szentháromság tiszteletére először 1688-ban Bécsben emeltek emlékművet, építésére I. Lipót tett fogadalmat a császárvárost sújtó pestis után. Az uralkodó kezdeményezése nyomán a 18. században az egész országban sok hasonló emlékmű épült. Ezek a többszintes, nagyméretű emlékművek felépítésükben hasonló sémát követnek: egy háromszög alakú talapzatból obeliszk vagy (csavart) oszlop emelkedik a magasba, csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport, alatta a Szeplőtelen Fogantatást jelképező Maria Immaculata szobor, a mellvédeken és a talapzaton segítőszentek egész sorát helyezték el. Leggyakrabban a pestis ellen védő szenteket, Sebestyént, Rókust, Rozáliát, a tűzvész ellen Flóriánt, természeti csapások ellen Donátot és a többi helyi szenteket, patrónusokat. Nálunk Magyarországon a Sopronban (1695-1701), Budán (1712-1716), Pesten (1717), Kecskeméten (1742), Veszprémben (1750) és Körmöcbányán (1765) állított Szentháromság-emlékek a legjelentősebbek.22 Bálint Sándor írja, hogy Bátaszék Szentháromság emlékén (1794) föltűnik a Szeplőtelen Fogantatás, a 18 Gerencsér - Lukács 1971, 522. 104. kép 19 Bálint 1977,1. 388. 20 Gerencsér - Lukács 1971, 557. 108. kép 21 Bálint 2004, II, MEK szent Donát 22 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-10-evfolyam/ barokk-szobraszat-magyarorszagon/kozteri-szobrok-pestisemlekek. 714
