Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. valamelyik felvilágosultjának aljas leikéből kívánkoztak elő. Az ott lakó kertész minden napkeltekor megjelent egy gyaluval és lehántotta az éj sötét alakjának padra fröccsent átkait. ”30 A kép igazi sérülését azonban, Győr 1944. április 13-i bombázását követően, a kiskúti kertész fedezte fel. A bombatámadásnak a ligetet is érő kárainak felmérése közben „meglátogatta a Mária-képet is és meglepetve vette észre, hogy a külső rézkeret üvegtáblája össze van törve. A törés világosan mutatta, hogy valami kemény tárgy vágódott neki az üvegnek, kicsike kis lyukat ejtett és több repedést okozott rajta. Tekintete akkor a képre siklott és meglepetése megdöbbenéssé mélyült, mikor a Szűzanya képén is megtalálta a kemény tárgy becsapódásának nyomát. Nem volt nagy sérülés egy ceruza-vastagságú lehetett a lyuk, melyet nyilvánvalóan egy eltévedt szilánk okozott. Ott volt a kép jobb oldalán, nem messze attól a sárga csillagtól, mely a restaurálás előtt valamivel lejjebb volt, mint ahogyan a mostani formája mutatja. Pontosan ott volt a lyuk, ahol a szív szokott dobogni. A szilánk szíven találta a Szűzanyát. ”31 Mivel az első szőnyegbombázás nemcsak a Kiskútra vezető utat tette tönkre, hanem szinte a kegyhelyet övező teljes városrészt romba döntötte, megszűntek a szervezett látogatások, a kép tiszteletét szinte csak a ligetbe vezényelt erdélyi munkaszolgálatosok tartották életben. így a kép sérülésével kapcsolatban látatlanul alakultak ki azok a korszellemhez igazodó legendák, amelyek az zarándoktemplom felépítéséig tartották magukat. „Nem bombaszilánk volt az, hanem valami lövés, vagy nyilazás. [Mivel egy sárga csillag van a Szűzanya bal álla alatt] Ennek a sárga csillagnak szólt a merénylet. Abban az időben volt ez, amikor a zsidókat összeszedték, gettóba szállították, a szabadon járókkal pedig sárga csillagot hordottak. És a Szűzanya ruháján is sárga csillag volt. ”32 A másik magyarázat szerint a kép megrongálásának személyes indítéka volt: A kiskúti kertész lánya „ Olga, ifjúsága virágában, 19 éves korában 1942. augusztus 9-én meghalt. [...] Az anya „napról-napra megjelent a kiskúti szentélynél és ott keserű szemrehányást tett a Szent Szűznek: mások imáját meghallgatta, de őt nem volt hajlandó meghallgatni. És egy alkalommal kivitte magával férje puskáját és miután sokáig tusakodott magával, győzött benne az ördög és puskáját elsütötte. Egyenesen neki a Szűzanya szívének, oda, ahol a sárga 30 Győri Katolikus Tudósító 1947. október. 2. 31 GYEL. Hagyatékok, letétek. Szelestey Béla hagyaték. Szent Imre plébánia V. A kiskúti szentély története 78. 32 GYEL. Hagyatékok, letétek. Szelestey Béla hagyaték. Szent Imre plébánia V. A kiskúti szentély története 81. 663
