Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Bár a történetben „ több [volt] a romantika, mint a valóság”... „Egy azonban biztos: Dr. Sípos Mihály poétikus cikke nagyon alkalmas volt arra, hogy hangulatot teremtsen a kiskúti Szűzanya iránt és sokakban felkeltse az érdeklődést és tiszteletet az erdei Mária iránt” — írta visszaemlékezéseiben Szelestey Béla.”16 Bár 1939-re ismertté vált a kép kihelyezőjének személye, a kép élőfára akasztásának indokaként azonban - napjainkig - Sípos Mihály elbeszélése él. „A kis fehér márványlap arany betűs felírása: „Mária segített”, hirdeti, hogy a segítő Mária iránt érzett hála telepítette ide a Madonna-képet" - olvashatjuk Bedynél.17 18 Brantl Lajos, Győr-Gyárváros plébánosa, a kép tíz éves jubileumán úgy nyilatkozott, hogy: „Érdekes történet fűződik a képhez. Olyan, mint egy csoda. Kruchina Károly fia a Ludovikára folyamodott s váratlanul megbetegedett. A fiatalember rosszindulatú fejtífuszt kapott, úgyhogy a szülők kétségbeesetten szaladtak segítségért. Az orvosok igyekeztek vigasztalni az elkeseredett szülőket, de minden hiába volt. A fiatalember szinte menthetetlennek látszott. És az apa, szomorú szívvel, de lélekben reménykedve kiment a Mária képhez és buzgón imádkozott a Szűzanyához. A fiú másnapra jobban lett, felkelt és a felvételen már teljesen egészségesen jelentkezett. Azóta a fiatalemberből utászfőhadnagy lett. S a boldog apa a váratlanul gyors felgyógyulás emlékére és a Szűzanya iránti hálából kis táblát helyezett el a kép alatt a következő felírással: „Mária segített.”7* 1947-ben Sípos Mihály is úgy emlékezett, hogy „A kép és hangulatos elrendezés tőle, báró Kruchina Ferenc (sic!) gyárvárosi lakos, nyugalmazott alezredestől származott. Élet-halál közt lebegő gyermekeit (!) a jó Isten megtartotta forró imádságára, amelyet a régi családi kép előtt rebegett el. Fogadalmának beváltásaképen másokat is részeltetni akart abban a sok kegyelemben, amelyet vallásos lelke a Madonnától kapott. így talált otthont Mária képe az én nyírfám sűrű lombjai között.”19 Hasonlóan írta le a történetet 1950- ben dr. Simon Lajos plébános is a készülő Mária Enciklopédia számára.20 Bár az egykori „érdekeltek” elbeszélései között alapvető az ellentmondás a kihelyezés okát illetően - előbb történt a csodás gyógyulás, amiért az apa közkinccsé tette a Madonna képet, vagy a már kihelyezett képhez könyörgött fia felépüléséért -, egy bizonyos: a kép - korai elődeihez hasonlóan -a hozzá fordulókat meghallgatja, imáikat közvetíti. 16 GYEL. Hagyatékok, letétek. Szelestey Béla hagyaték. Szent Imre plébánia V. A kiskúti szentély története 38-39. 17 Bedy 1939, 153. 18 Restaurálják a kiskúti Máriaképet. Riport úton Gyárvárosban - Beszélgetés Brantl Lajos plébánossal. Győri Nemzeti Hírlap III. évfolyam, 152. szám. 1938. július 10. 3. 19 Győri Katolikus Tudósító 1947. október. 2. 20 Feiger 2010, 50-51. 658
