Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Szalay Emőke: Lángnyelvdíszítésű gótikus kelyhek a Tiszáninneni Református Egyházkerületben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A Miskolc melletti településről az első írásos dokumentum 1280-ból maradt fenn. A település birtokosa 1296-tól a Bánfalvi Bárius család volt. A család legkiemelkedőbb tagja Barius Miklós, akinek a szülőhelye Alsózsolca volt. 1438-ban tűnik fel, ekkor kelt az egri káptalan oklevele, melyben egy másik Barius Miklóssal együtt megerősítik Zsolca birtokában. 1441-ben királyi jegyző, 1446-ban Padovában van. 1447-ban egri prépost, vikárius. Ferrarában Janus Pannoniussal együtt lakik, barátságuk élete végéig megmaradt. Kora legműveltebbjei közé tartozott, kánonjogi doktorátust szerzett. Hivatali tisztsége, alkancellár volt. 1455-ben pécsi püspök. Majd titkos kancellárnak nevezték ki. 1459-ben halt meg. A XVI. században még a Bárius család birtokában volt a település. A család védelme alatt 1578-ban a község lakói megalapították a református eklézsiát.22 Az alsózsolcai templomról az első adat a pápai tizedjegyzékböl ismeretes, 1332- ből való, amikor Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházról írnak. Az alsózsolcai gyülekezet kelyhe szintén közöletlen. Az aranyozott vörösrézből készült kehely hatkaréjos talpa vízszintes talpszegélyű, felette függőleges talpperem, amelyet alul-felül bordagyűrű szegélyez. A peremsáv díszítése domború, préselt, ötszirmú kis rozettasor alkotja. A talp sima, díszítetlen, hatszöglettel simán emelkedik, felül a szárgyűrű alatt kis gyöngysoros lemez zárja. A szárgallér szintén hatszögletes, díszítése a talpszegélyben megjelenő rozettasorral azonos, alul egy, felül két gyűrűvel közbezárt. Itt egy szög áll ki a talp nyakából. A száron, a talp felett a szárgyűrűn ezüstlemez borítás, benne domborított, gótikus betűszerű díszítőelemekkel ellátott mezők váltakoznak, utánuk egy S alakban hajló ág két ötszirmú virággal zárja a díszítménysort. A nódusz pogácsa alakú, rajta szemben egymással két levélsor. Az egyes levelek kissé domborodva emelkednek az alapból, szélük ívesen hajlik, csúcsban végződik, közepén egy kiemelkedő tagolt erezettel, minden második levél ilyen élbarázdás. A következő levélpárban három domború keretezésű körben három körlyuk, alattuk zeg-zug vonallal tagolt rész, két csúcsos elem tölti ki a levél alsó részét, az alap mindenütt poncolt. A két levél egymással szemben párban ismétlődik. A levélsorok között hat kör alakú rotulusz, belsejük gömbölyű, amelyet eredetileg, amint az a két egymás melletti elemben látszik, zöld zománccal borított, utólag forrasztották őket a nóduszra. A nódusz tetejéről hasonlóan vésett díszítésű vonal fut a rotuluszokig, felső részükön három hullámvonal. A szár felső részének hiányzik a borítása, csupán a sima hatszögletű rézgyűrű maradt. A gömbölyű aljú, rézsútosan öblösödő kúppá kuppakosárban ül. A félgömb alakú kosár négy sor lángnyelvvel díszített. A sima szélű lángnyelvek 22 https://hu.wikibooks.org/wiki//Címerhatározó/Bárius címer 612
