Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Szalay Emőke: Lángnyelvdíszítésű gótikus kelyhek a Tiszáninneni Református Egyházkerületben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

A sokszorosított díszeknek az ötvösségben játszott fontosságára Marosi Ernő is külön utal, megemlítve, hogy az ékszerek mellett nagyra becsült ezüst készletek előállításában is nagy szerepet játszott az a technika, amelyhez verőtöveket használtak. „Nagyarányú ötvös produkcióról vallanak a kor egyszerű, széles, rendszerint karéjos talpú kelyhek, cibóriumok,”8 A közelmúltban Rákossy Anna fogalmazta meg, hogy a román korral ösz- szehasonlítva jelentős számú gótikus kehely készítőjét, a készítési helyét, pontosabb idejét szinte lehetetlen azonosítani. Ha közelebbit szeretnénk megfogalmazni az előbb említett vonatkozásokban, csak a fennmaradt tárgyak összevetésével, a díszítőmotívumok elemzésével tehetjük.9

A bemutatandó kelyhek megkülönböztető díszítése, ahonnan a nevüket is kapták, a lángnyelv. Lukács Anna részletesen foglalkozott a gótikus kelyhek készítésével. Dolgozatában felsorolta az addig ismert, erdélyi szász lángsugaras kelyhe- ket, ezek újabb ismertetésétől, mivel csak ismételhettük volna, eltekintettünk.10

Ennek a díszítőelemnek több megoldásával találkozhatunk az eddig ismert kelyheken. Legegyszerűbb az egyforma lángokból álló, egysoros változat, ilyen a bajmóci kehely.11 A következő a zubogyi kehely, amelyen az egyes lángnyelvsor poncolt háttérbe helyezett.12 Ugyancsak egysoros a kompolti kehely.13 A lángnyelvek vékony, hegyes alakúak, ezt láthatjuk a Csíkszeredái14 és a kesznyéteni kelyhen. A következő változat a kettős lángnyelvsor. Háromsoros a himlódi,15 a kolozsi16 és a mezőörsi17 kehely díszítése. Végül négysoros az alsózsolcai kehely mintája.

A következőkben bemutatjuk a Borsodi Egyházmegyében őrzött három kelyhet, megkeresve a velük legtöbb hasonlóságot mutató kelyheket. Mindhárom település — Kesznyéten, Alsózsolca, Zubogy lakott volt a 14-15. században, így bizonyára rendelkezett templommal is. Ebből arra következtethetünk, hogy a kelyhek egyházi használatban lehettek a XV. században, a templomaikban tölthettek be liturgikus szerepet. Ez ad majd lehetőséget arra, hogy feltételezéseket tehessünk az esetleges ajándékozó személyére vonatkozólag.

8 Marosi 2001, 126.

9 Rákossy 2009, 145.

10 Lukács 1982, 65-70.

11 Toranova 1985, 185. 82.

12 Lukács 1982, 59-64.

13 Fodor 1989-90, 390.

14 H. Kolba 2004, 33-34.

15 H. Kolba 1978,318-319.

16 Kelemen 1977, 167.

17 H. Kolba 1978,319-320.

608