Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. törvényesítéséhez nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást, tehát elérte az egyházi tanítástól már korábban elidegenedett embereket is. Ez ugyanakkor egyben alkalmat adott arra is, hogy a segítségben részesülő ateisták megváltoztassák egyházképüket. „Egy-egy benyomás, néhány jó szó, egy kis felvilágosító röpirat, melyet az irodában kapnak, egészen új oldalról világítja meg előttük a dolgokat, f...] A nagyvárosi pasztorációban ez a legnehezebb: megközelíteni az embereket, hozzájuk férni. íme egy szerv, mely óriási távolságokat tud áthidalni”54 - mondta Zsatkovics Béla lipótvárosi káplán, az egyesület titkára beszámolójában. Szavai megerősítik, hogy a szervezet munkája során tudatosan épített a kognitív disszonancia pszichológiai jelenségére. Blandl György pécsi belvárosi káplán 1908-ban szintén azt hangoztatta, hogy a munkások megszólításához, mivel sokan kifejezetten kerülik a templomot, rendkívüli eszközök kellenek. Ezért a három napos, zárt munkás lelkigyakorlatok meghonosítását javallottá, amelyet XIII. Leó pápa már 1900-ban célul tűzött ki. A szónok a rendházakat is megnyittatta volna erre a célra, mivel lel- kigyakorlatos házak építésére nem volt elegendő pénz.55 A nagygyűléseken folyamatosan hangoztatták a vasárnapi munkaszünet be nem tartásából fakadó problémákat is. Giesswein Sándor például már 1900- ban tárgyalta ezt a kérdést. 56A Magyarországi Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége ennek megfelelően a vasárnapi munkaszünet kiterjesztéséről feliratokat készített, amelyet megküldött minden országgyűlési képviselőnek.57 Noha folyamatosan napirenden maradt, az ügyben nem sikerült előrelépést elérni. A szociáldemokraták térfoglalásával kapcsolatos félelem érhető tetten abban az 1907-ben megfogalmazott javaslatban, amelyre a társadalmi temetések szokásának megjelenése miatt volt szükség. Miután az öntudatos munkások közül egyre többen úgy rendelkeztek, hogy temetésüket pap helyett elvtárasaik vezessék, ezért a nagygyűlésen kezdeményezték, kérjék fel az illetékes minisztériumokat annak elrendelésére, hogy a „kizárólag vallási szertartást képező temetéseknél” a pap engedélye nélkül ne lehessen gyászbeszédet tartani.58 Két évvel később Zichy Gyula pécsi püspök hasonló célú javaslatot terjesztett a püspöki kar elé, amely azonban úgy találta, hogy ilyen tartalmú miniszteri rendelet nem eszközölhető ki, ezért nem is tett lépéseket az ügyben.59 A katolikus nagygyűlések tehát - annak ellenére, hogy rendszeresen foglal54 Alkotmány, 1907. aug. 28. 5. 55 Alkotmány, 1908. szept. 17. 11. 56 Gyürky 1901, 86-96. 57 Alkotmány, 1902. okt. 15.4. 58 Alkotmány, 1907. aug. 28. 8. 59 Prímási Levéltár Püspöki értekezletek jegyzőkönyvei, 1909. november 17. 3. 59
