Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. meg a szentistváni dombok közti terület, az egy nagyon sík terület,itt elképzelhető lehetett a dolog, de arra följebb már nincs olyan alkalmasabb hely. Ott már nincs olyan sík terület, ahol több száz vagy ezer katona is tudott volna valamit kezdeni. [...] Mert hajdanában a csaták azért sík területeken voltak, mert lovas nép voltunk [...] Ezt már azt hiszem, nem lehet bizonyítani.” „ [—ja Márton vára kis szikla maradvány, a holtága mellett a Sédnek. [...] a teteje mint egy fennsík, tehát aránylag sima. Egy nem nagy kiterjedésű, egy 20-30 méternyi kis terület. Tehát a vasút felől, Vilonya felől, ha nézzük, akkor úgy néz ki, mintha valamikor vár is lehetett volna rajta, de sosem volt, az biztos. Semmi olyan. Ne is fért volna el rajta. [...] Igen sokat sétáltam ott. [...ja nevét, talán a hasonlatosság miatt kapta, hogy úgy kiemelkedik várszerűen. ”35 Ezek, a közösség számára még ma is élő történetek lehetőséget kínálnak egy új identitásépítésre, egyfajta kultusz megalkotására. A rendszerváltást követően a település vezetése különböző objektumokban jeleníti meg ezt a törekvést. Ilyen a templom előterében elhelyezett emléktábla (14. kép), amely őrzi a 997-es diadalmas csata emlékét36 vagy a millecentenáriumi díszkút (15. kép), illetve a község központjában kialakított Szent István Park (16. kép), a benne elhelyezett fafaragású Szent István szoborral (17. kép). Újabban a falu központjában létrehozott közösségi térben elhelyezésre került a Szent Király Szövetségtől (18. kép) ajándékba kapott új Szent István szobor is37 (19. kép). Ez utóbbi célja a magyar-magyar integráció segítése és a királyszentistváni Szent István kultusz építése, illetve az ott lakók nemzeti identitásának alakítása. 35 Elmondta: F. K. (szül. 1941.) 36 2000-ben leplezték le, s ahol minden évben augusztus 20-án az ünnepi istentiszteletet követően a presbitérium tagjai babérkoszorút helyeztek el, amelyet Baán Etelka, presbitériumi tag szervezett meg. 37 Királyszentistván alapító tagja a Szent Király Szövetségnek. 1996-ban Csíkszentkirályon írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szent István nevét viselő Kárpát-medencei településeket kapcsolatfelvételre hívták. A következő évben, 1997. augusztus 15-én, Szentkirályszabadján 4 erdélyi, 2 felvidéki és 10 anyaországi település részvételével megalakult a Szent Király Szövetség, amely időközben 21 tagúra bővült. (Az anyaországból Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathelyszentkirály csatlakozott; Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály; Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály és Sajókirályi.) Azóta a Szövetség tagjai minden év augusztus 20-án 1-1 szentistváni településen találkoznak, s az adott községnek egy Szent István bronzszobrot adományoznak. 2014. évben a találkozó helyszínét Királyszentistván adta. Lásd: http://www. szentkiralyszovetseg.hu/ 586
