Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Szőke Anna: A katolikus vallás megnyilvánulási formái a Vajdaságban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tollából közreadott peranyag. A szerző, levéltári anyagokat ismertet egy bizonyos - magát szentembernek nevező - Frankovics Mihályról. Pontos adatokhoz Silling István: Szent Miska, avagy a kordát viselők vallási mozgalma Bácskában című tanulmányában jutottam.3 Mielőtt részletezni kezdeném a koluti remete kishegyesi összefüggéseit, szükségesnek tartok a tájékozottság céljából ismertetni ezzel kapcslatban néhány egyházi fogalmat. A szerzetesrendeknek voltak különböző közösségi laikus vallási társulatai, világiakból álló ún. harmadrendje, helyesen Harmadik Rend, bár a köztudatban ez előbbi az elterjedt. Assisi Szent Ferenc eszményéhez és mintájához három rend alapítása fűződik, melyekhez Szent Ferenc három Regulát írt: 1. Első Rend a férfiak rendje vagy ferencesek, amelynek ma több ága van. 2. A Klarisszák rendje, másként mondva „ferences második rend”, vagyis a női hívek közössége. Szent Ferenc nagy hatással volt Assisi Szent Klárára, ő az alapítója a Klarisszák rendjének. 3. A Harmadik Rend, mely számunkra a legfontosabb, melynek alapja Assisi Szent Ferenc világi hívekhez írt levele, s melyet nem sorolhatunk Szent Ferenc művei közé, mert végső kidolgozása Hugolino bíboros munkája.4 A Harmadik Rend világiakból állott. Magyarországon a Ferences Világi Rend történeti hagyományai rendkívül erősek. Az Első Rend, a férfiak rendje, tovább bontható még három önálló ferences szerzetesrendre:- az obszerváns, a szigorúbb ág és a kisebb, általában remete közösségek, ahol a szerzetesek elmélyült imádságban éltek, visszatérve a szigorú szegénység szelleméhez. Az obszerváns, vagy mai nevén Kisebb Testvérek Rendjeként (OFM) ismert közösség;- a konventuálisoké (minoriták), a közösségnek az a része, ahol a testvérek inkább a nagyobb rendházakban (konventekben) és erősebb megállapodott- ságban éltek, s már a korai időktől kezdve konventuálisoknak hívták, mai nevén minoritáknak (OFM Conv.).- a Kapucinus Rend (OFM Cap.) szintén egy, a ferences rendből kiindult reform eredményeként született. E reformág tagjai szakállt és csuklyát, azaz caputium-ot (ejtsd: kapucium) viseltek, innen származik a kapucinus elnevezés. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos vissza3 Silling 1994. 4 http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_világi_rend. Letöltés: (2014.11.12. 11:41.) 564
