Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Szőke Anna: A katolikus vallás megnyilvánulási formái a Vajdaságban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. rába szorul vissza. A rózsafüzér elvégzése „magánügy”, kevesen jönnek össze közös imádkozásra, a különböző céllal végzett kilencedek is többnyire egyéni ájtatosságokra korlátozódnak. Egyéni vallásgyakorlásokról nincs pontos adatunk. Vallásos társulatok Kishegyesen is, miként más településeken, már a múltban is alakultak vallásos társulatok. Céljuk az volt, hogy a tagjaik sorába lépő emberek közös imádkozással, énekléssel serkentsék Szűz Mária és a szentek buzgóbb tiszteletét, gyakorolják felebaráti szeretetüket. A minoriták buzgólkodására sarjadtak a Kordatársulatok, amelyeknek Kishegyesen is szép számban voltak tagjaik. A kordások Újhold vasárnapján részt vettek a körmeneteken. Az idősek emlékezetében még a szokás emléke, miszerint Újhold vasárnapján a nők, kortól függetlenül fehér ruhában mentek a szentmisésre. A legutolsó személy, aki ezt még betartotta Vattai Verona volt, aki az Ady Endre utcában lakott. Újhold vasárnapján még nyolcvan éves korában is fehér ruhában vett részt a szentmisén. Szűz Mária tiszteletét előmozdító 18. századi Rózsafüzér Társulatokat eredendően a domonkos szerzetesek szervezték. Tagjaik többnyire asszonyok, akik otthon rendszeresen mondogatják a rózsafüzért. Minden hónap első szombatján váltanak titkot a koszorúfő, vagy másként társanya vezetésével. A település életében kb. 1950-ig nagy szerep jutott az ún. szentembereknek, akik irányító szerepet töltöttek be a közösségi vallásgyakorlásban. Köznyelven vallási vezetőknek nevezték őket. Említést érdemel: Török Sándor (1903-1976) és Szőke Vitusz (1891-1979). Erős elhivatottság buzgólkodott bennük. Előé- nekesek, előimádkozók voltak. A nők közül említést érdemel Benkó Péterné született Csáki Ilona (1914-2001). Ma is vannak a közösségi vallásgyakorlás társulatainak vezetői. Újvári Erzsébet (szül. 1950.): „A Magot kaptuk, amit magunkkal hoztunk, s azután felnőtt korban ez kiteljesedett. Nálunk is volt egy periódus, amikor szabadabban éltünk, de amikor az életünkben jöttek a problémák, amit nem tudtam Isten nélkül megoldani, feldolgozni, kellet egy támasz. Imádkoztam, s megtapasztaltam, hogy velünk van ez a titokzatos valaki. A karizmatikus gyülekezetekben megerősítést kapok, hogy igen is, Isten velünk van. Kiálts hozzám a nyomorúság idején. Istenem, én, nem látlak téged, de teremtettél engem is, meg ezt a világot is, most ezt az elrontott életemet, kérlek Jézus, érdemeidért tedd jóvá. És csodálatosan meg558
