Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kor olyan családtagok is vannak (anya-lánya), akik lakhelyük szerint máshová tartoznak, de járnak a saját bibliakörükbe. A vasárnap esti, házasoknak szóló bibliaóra az egyetlen, ahová általában együtt megy a félj és feleség, többnyire a 30-40 éves korosztályról van szó. A hétköznapokban viszont családon belül sem jellemző, hogy alkalmakon kívül együtt imádkozzanak hangosan. Kevés olyan esettel találkoztam, ahol a családi áhítat még élő fogalom, és a körzeti bibliaórások közt csak egyetlen egy családról tudok, ahol a férj is aktívan részt vesz benne. Nem mintha nem helyeselnék feleségük kegyességét, de a férfiak inkább vállalnak valamilyen egyházi funkciót: presbiteri, gondnoki szerepet, és rendszeresen járnak vasárnap délelőtt istentiszteletre és esetleg gyülekezeti bibliaórára, illetve a dalárdába is szívesen bekapcsolódnak, de családjukban nem vállalják a lelki vezető szerepét - a feleségek bánatára.27 A feleség az, aki kezdeményez, felolvas reggel és/vagy este egy áhítatos könyvből, a Bibliából, aztán ki-ki magában imádkozik.28 Illetve az egyik család kiemelte, hogy ők esténként néha kazettákat szoktak hallgatni: igehirdetést (Mihály Jánosét, Zimányi Józsefét) vagy vallásos zenét - ez is egy formája a közösségi, családi vallásgyakorlatnak. A fentebb említett körzeti bibliaórás idős pár a szülőktől örökölte a családi áhítat gyakorlatát (ők Szikszai Béni, a belmisszió kiemelkedő alakjának imádságos könyvét használták), és már mielőtt egybekeltek volna, az udvarlás időszakában is imádkoztak együtt, amióta pedig házasok, minden reggel és este szerves része a közös ájtatosság.29 Még egy fiatalabb házaspár (a házasok bibliaórájára járnak) számolt be arról, hogy már egybekelésükkor szempont volt, hogy a hitük 27 EgyEcsei Aladár könyvem is van, napi áhítattal, s abba is úgy van, hogy írja Pál apostol, hogy akarom, hogy a férfiak felemelt kezekkel imádkozzanak. De sajnos ez nincsen meg itt köztünk. Ez fájó is egyképpen, de nem tudom úgy rávenni. (Nő, 1936.); Amikor a gyerekek kicsik voltak, mondtam a férjemnek, hogy ez a te felelősséged lenne, de ebben úgy láttam, hogy olyan erőtelen. Szoktunk mondjuk a gyerekekkel nagyon sokat beszélgetni, de inkább amikor jön nekik, nem lehet erőltetni, mert azzal csak elriasztanám. De nagyon sokszor csak kipattan egy olyan téma vagy kérdés a részükről, amivel aztán el lehet kezdeni, elmondtam a saját történetemet is, mit jelent az istennel járás, meg látják is. (Nő, sz. 1971.) 28 Én olvasom, és ő hallgatja [a Mai Igét]. És akkor van egy biblia rész, amire utal, mondjuk elolvasom azt a bibliai részt, s akkor reggelizünk... (Nő, sz. 1943.); Hát, én elmondom az imát, Imre bácsi elmondja magában, külön. Sajnos. (...) Ő avval elégszik meg, amit tőlem hall, amit énfelolvasok neki...(Nő, sz. 1936.) 29 Hálával tartozunk Istennek, hogy még fel tudunk kelni, nem fáj sehol, nincs szenvedés, csak fáradság, s még nem ismerjük sem a gyógyszereket, sem az orvosokat. Ez egy kegyelmi ajándék. Ezért igyekszünk úgy tenni, hogy reggel hálát adni az éj nyugalmáért, este a napnak lefolyásáért. (...) Mi úgy szoktuk: szépen elrendezünk mindent, van egy kicsi disznó, azt is, megreggelizünk, s akkor leülünk nyugodtan. Elolvassuk a Mai Igét, a reggeli imádságot, s akkor az ige szerint keresünk ki a régi zsoltárból egy éneket, ami találó. (Férfi, sz. 1930.) 517
