Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. valaki felajánlja, örömmel elfogadják. Ha egy idős beteg egyedül vágna neki a számára nehéz útnak, mindenki inkább lebeszélné.17 Elfogadható magyarázat a távolmaradásra mindenki számára a vendégvárás, vendégfogadás is, legyen szó családtagok érkezéséről vagy a faluturizmushoz kötődő szolgáltatásokról. A faluban közel ötven család rendelkezik vendéglátói engedéllyel, de még többen is vannak, akik alkalmanként elszállásolnak turistákat, az pedig érthető, hogy ha ebédet kell készíteni, teríteni kell jelen kell lenni, akkor elmarad a templomozás. Nem ritka az sem, hogy a nagyszülők gyermekeik javára mondanak le az istentiszteletről: míg a szülők elmennek templomba, addig a nagymama vigyáz az unokára. A rossz idő is lehet a távolmaradás oka, nagy esőben, hóviharban senki nem mozdul ki szívesen, de néha az enyhébb kellemetlenségek is kísértést jelentenek. Ezek ugyanúgy érintik az intenzív vallásosságúakat is, csak ők másként reagálnak: ha engednek a kísértésnek, utána gyakrabban bánkódnak emiatt, illetve gyakrabban használnak olyan kifejezéseket is, hogy megerőltetjük magunkat,18 úgy alakítjuk,19 ahelyett hogy feltételes móddal kezdenék: ha nem jön semmi közbe, ha nincsenek vendégek - akkor. Kiderül, hogy az értékrend igenis alakíthatja az időbeosztást, így például a mindennapi munkák végzése nem lehet magyarázat a templomi hiányzásra (pl. a vasárnapi ebédet meg lehet főzni már szombat este) akkor sem, ha szombatról vagy hétfőről van szó.20 Megfigyelhető azonban, hogy a hétköznapokra eső alkalmakkal kapcsolatban csak az intenzív vallásosságúak kevésbé megértők, nekik ugyanis sikerül félretenni mindent, és jelen tudnak lenni a programokon. Hangsúlyozzák, hogy nem akarnak ítélkezni senki fölött, ugyanakkor azt is aláhúzzák, hogy elsősorban nem külső körülmények függvénye az, hogy ki hogyan osztja be az idejét (eltekintve attól a pár kivételes esettől, amikor igen). Jellemző, hogy télen mindenre sokkal inkább ráérnek az emberek, így főleg 17 Nekem is azt mondják sokan, miért megyek templomba, mért nem ülök itthon. Amíg tudok, én megyek. Igaz, mindig elindulokfélórával hamarább, mert sokszor meg kell álljak, mert fulladok meg sokszor. De én nem adnám semennyiért sem. (Nő, sz. 1931., asztmás, cukorbeteg) 18 Mondjuk most le is van robbanva [a férj], de vasárnap megyünk templomba. Sokszor a lélek kész, a test erőtlen, de megerőltetjük magunkat. (Nő, sz. 1943.) 19 Vasárnap tíz órakor kondul a harang, és akkor úgy alakítjuk a programunkat. (Nő, sz. 1939.) 20 Én szeretem, hogy a hétfő reggelt se halogassam el, a szombat estét se. Szombat este úgy jön, hogy: na, a jó Atya megsegített egész héten át, hát akkor most van az alkalom, hogy... Ha azt a krumplit nem pucoltam meg, megpucolom egy félóra múlva, vagy úgy is volt, hogy egy tepsi tésztát nem süttem meg - megsültem azután. Ezt megkapom, azt nem kapom meg, én így veszem. Vagy ha a mezőről is jöttem, hamar lábat mostam, nem öltöztem pompába, csak egy viselő ruhát, de tisztát vettem, s el tudtam szaladni templomba. Megjártam, megnyugodtam, s tovább végeztem a dolgomat. (Nő, sz. 1936.) 513
