Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. mái itt erősebben kiszorultak, ugyanis a figyelem középpontjában álló fiatal nemzedékek állandó - bár összetételében változó - közösséget, a vallásosság megteremtését igénylő hozzáállást jelentenek. Az egyházi év legnagyobb ünnepei azok, amikor ennek nehézségei megmutatkoznak. Az ünnepek az idősebb nemzedékek számára is kiemelten fontosak, szent tartalmuk és a szokások rendje egyaránt egyfajta „régi rend” szerinti ünneplést kíván. Ilyenkor a plébános más faluból hív „segítséget”, leginkább Baracáról a kántort és néhány idősebb hívőt. A fiatalok ugyanis csak gitáros énekeket ismernek, az ünnepekhez tartozó népénekeket egyáltalán nem, az olyan alkalmi műfajokat, mint például a nagyheti passió, erősen egyszerűsített formában olvassák fel - szemben az énekelt, az idősebbek szemében szépnek, megfelelőnek számító változattal. Ilyen ünnepi alkalmakkor a plébános úgy érzi, az idősebbek igényeire is figyelnie kell. Uzapanyiton tehát megmutatkozik az, hogy a máshol „csak hagyományból” vallásosnak tartott közösségek, csoportok vallásossága is érték lehet, amelynek mások szemében is lehet egyfajta vonzása - és talán mégsem „csak hagyomány”. Velkenye (Vlkyiía) jellemzése Velkenyének a vallásos népélet szempontjából környezetéhez képest az adja a legjellemzőbb sajátosságot, hogy - Sajópüspökivel együtt - az esztergomi érsek birtoka volt.87 Mikor 1567-ben a törökök elfoglalták Putnokot, Velkenyének is csak egyetlen portája maradt. Ez a néptelen, pusztás időszak a 18. századra rendeződött, amikor 1771-ben összeírták a lakosságát. A korábbi adatokkal ösz- szevetve ez az összeírás arról tanúskodik, hogy a nehézségek ellenére lakosságának egy jelentős része folytonos volt, a 18. században a családnevek közül csak három volt új.88 Paládi- Kovács Attilának a kistájat körülhatároló munkájából és Veres Gábor tanulmányából egyaránt kirajzolódik, hogy Velkenye az eddigiekben említett falvakhoz fűződő vallási alapú kapcsolattartásnál erősebben a barkó vidékhez kötődik leginkább, a barkó falvak közé tartozik.89 Egyházi hovatartozását illetően minden forrás arról tanúskodik, hogy évszázadokon Sajópüspöki leányegyháza volt.90 Majd az 1942-es sematizmus jelzi elsőként, hogy Velkenye 1935-ben már plébánia.91 Az anyaegyház 441 híve mellett Sajólénártfalva 160, Csíz 180 katolikusa tartozott ekkor hozzá. Plébániája 87 B. Kovács 1997,32. 88 Ila 1969, i.m., 168. 89 Paládi - Kovács 1982, 12.; Veres 1999. 90 Schematismus 1892, 24.; 1897,29.; 1906, 35.; 1913,38. 91 Schematismus 1942, 47. 494
