Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tartson.7 Ugyanakkor a 6. századból ismert, hogy ez a böjti idő hetente három napra vonatkozott, mégpedig hétfőre, szerdára és péntekre (a stációs napokra). Az adventi böjt azonban csak az 5. század második felétől lett általánossá Európában.8 Hosszúsága és a böjti napok száma változott, de megmaradt a mai napig böjti időnek, előkészülve vele Krisztus születése megünneplésére, amit a népi vallásosság hústalan, bojtos ételek fogyasztásával töltött el. A középkori vallásosság maradványának tekinthetjük, hogy a legbuzgóbbak szerdán és pénteken szigorú böjtöt tartottak. Ennek a négy hétnek az étkezéséhez tartozott az üres bableves, az aszalékból főzött levesek, a hústalan krumplis ételek, az üres káposzta, a tésztafélék főtt és sült változatai egyaránt. A Somló-környékén a bablevest tejföllel ették, mellette gyakori volt a mákos mácsik, darás nudli, sós pogácsa, üres kalács, kukoricaprósza és a sült tök.9 A böjt együtt járt az imádkozással, a hajnali miséken, a rorátékon való részvétellel. Találkoztam olyan családdal Vöröstón, akik gyermekkorukra visszaemlékezve mondták el, hogy advent négy hetében minden este a nyitott kályhaajtó elé ülve imádkozták közösen a rózsafüzért. Karácsony vigíliája még mindig szigorú böjti alkalom volt. Ezen a napon a bojtos ebéd bableves üresen, esetleg tejjel behabarva, borsosán, vagy aszalt szilvából, lencséből főzött leves, mákos metélt, Somló-környékén mákos guba, másutt mácsik, krumplis nudli, sós pogácsa volt, de helyenként üres kalácsot, prószát és aszalt szilvát ettek a leves után. Az éjféli misét követően ért véget a böjt, úgy mondták Csopakon, hogy „megszegték a böjtöt”. A templomból haza térve került sor az ünnepi vacsora elfogyasztására, amely töltött káposztából, sült húsokból állt, másutt pedig ez sült kolbászt, disznósajtot, kocsonyát jelentett. Elmaradhatatlan volt a diós, a mákos és az üres kalács, hiszen utóbbi az Ige megtestesülésének is jelképe volt, amely az egykori karácsonyi eulógia maradványának tekinthető.10 A másik hosszú böjti időszak a nagyböjt, amely a húsvétot előzi meg. Már a 2. és a 3. századból ismert a húsvét előtti böjtölés, amely valójában Jézus szavait idézi (Mt 9; 15), de ez nem azonos a 40 napos böjttel. Ekkor még mindenkire rábízták, hogy mennyit böjtöl az ünnepek ünnepére készülve, ki amennyit elbirt. Viszont a 3. század második felében szigorodott a böjt, Alexandriai Dionysios (247-264) arról írt, hogy ennek húsvét előtt hat napig kell tartania11, vagyis a nagyhéten. A 40 napos nagyböjt Krisztus hűséges követésének vágyát fejezte 7 Radó 1957, 26. 8 Uo. 27. 9 Vaczkó 2005, 38, 170. 10 Bálint 1976, 75, 79. 11 Radói.m. 73. 456
