Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szacsvay Éva: Bűvös számok –atlantiszi számmisztikus a keresztény vallás mezsgyéjén. Tarjányi Eszter emlékére
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. negyedik dimenzió hallatára a nem matematikusokat „borzongás fogja el” írta Einstein. - (A materialista R. Dawkins felrója Einsteinnek, hogy engedékeny volt a vallással,17 18 19 ami utal arra, hogy a vallásos hit nélküli gondolkodók magukat, mint „hívőket” az einsteini gondolkodásmódhoz kötik.) A magyar irodalom jeles alakjai vonzódást mutattak a szellemidézés iránt, az 1848-as eseményeket követő időkben részben Petőfiről tudakozódtak, halálának körülményeiről, részben a jövendőt, a magyar sors alakulását keresték. 18 A pesti irodalmi és művészeti, vagy tudós szalonokban az asztaltáncoltatás és más szellemidézések a társasági élet részeiként jelentek meg, divatjuk a két világháború közötti időben is tartott. Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, és a viharos leleplezések, botrányok a kor szelleméhez illeszkedve bírták szóra a költőket, filozófusokat, teológusokat, és a közélet embereit, Adytól Móriczig vettek részt a vitákban, reflektáltak az első botrányokra. Kapcsolatok: numerológia, okkultizmus, jungi szimbolizmus A numerológia, amely az okkultizmuson belül és mellette is érvényesül a jungi szimbolizushoz is kötődik. A freudi pszichoanalízis legjelentősebb követőjének Jungnak jelentős hatása volt az okkultizmus egyes változatának kidolgozására. Az eredeti freudi elmélet továbbfejlesztése az individuálisról a kollektív tudattalan felé, egyrészt indítékává vált a két tudós elszakadásának másrészt a jungi pszichológia önállósodásának. Ennek lényege a szinkronicitás, a kozmikus és mikro-jelenségek (álom-anyagból elemzés útján kiemelhető) véletlenszerű egybeesése. Jung a Lélektan és vallás (Psyche und Religion) című könyve, még inkább a Paracelsus, mint szellemi jelenség (Paracelsus als geistige Erscheinung 1942)19 c. munkáinak 20. századi20 leszivárgása kimutatható az okkultizmus17 „Sok szerencsétlen félreértés származik abból, hogy nem teszünk különbséget a természetfeletti és az olyan vallás között, amelyet einsteininek nevezhetnénk. Einstein sokszor idézte Isten nevét (amivel nem áll egyedül az ateista természettudósok között) kiprovokálva a természetfeletti hit félreértésre hajlamos híveinek félreértését,... hogy magukénak mondhassák." . R. Dawkins 2007,21. 18 Szacsvay - Tari 2010,269,271 - Tarjányi filminteijú részletek. 19 Paracelsus (1493-1541) a középkori alkímia reneszánsz átfogalmazója, A középkori, a 3 szám rendjében az aranyat, a bölcsek kövét és az életelixírt kívánta előállitani.A mágia tankönyve, De occulta philosophia 3 féle mágiát különböztet meg: 1/ természetes mágia, amellyel úrrá leszünk a földi erőkön, 2/ .mennyei mágia, amellyel behatolunk a csillagok titkaiba, 3/ egy vallási mágia, amellyel legyőzzük a démonokat, http://reneszansz.repeta.hu/az_alkimia. 20 Jung 1987, 255. (Jung saját 30 éves késlekedéséhez képest a magyar olvasó még negyven évet várt a jungi ételmezésre) „Paracelsus írásai telis-tele vannak eredeti gondolatokkal, amelyekben világosan kifejezésre jut az alkímia kérdésfeltevése, jóllehet késői és cikomyás 424
