Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Voight Vilmos: Égi Világosság – egy magyar evangéliumi spiritiszta mozgalom és háttere. Az orvostörténész Schultheisz Emil (1923–2014) emlékére
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Végül felvetődik az a kérdés, vallástudományi szempontból mihez hasonlíthatjuk a magyar spiritizmust, jelesen az Égi Világosság irányzatát: egy valláshoz, vagy az általában vett vallásossághoz? Ami a spiritizmusban meglevő „vallás”jelenségeket illeti, ez, noha érthető módon a zsidó - keresztény vallási gyakorlatból indul ki, ehhez képest is eklektikus jellegű, nem épít ki vallási hierarchiát. A „vallásosság” pedig csak a háttérben jelenik meg: a makrokozmosz és a mikrokozmosz mintegy kulissza-szerű felhasználásában. A 19. század közepén az akkori vallásoktól elfordulás, a társadalom erőszakos megváltozása és az új ipari forradalom kétarcú folyamata váltotta ki. Korábban még azt is állították, hogy Magyarországon a deklasszálódott dzsentri a spiritizmus tipikus híve. Ez azonban egyszerűsítő magyarázat, utólag ritkán hangzik el. Napjainkban is a társadalmi válság következménye, azonban most már magának is van másfél évszázados múltja - amelynek során olyan feleletet adott a kor kihívásaira - amilyent. Jól megfigyelhető, hogy ma a spiritizmusnak mind „termelői”, mind „fogyasztói” a tömegkommunikáció és a reklámok felhasználói. (Lásd például a Magyar Spiritiszta Szövetség hirdetéseit, amelyben közük, hogy a „Magyar Boszorkányszövetség” mintájára fogalmazódott meg.) Van olyan portál (a Karsay István vezette Spirituális Baráti Kör) is, amely elődjeként közvetlenül hivatkozik az 1874-es Szellemi Búvárok Pesti Egyletére, és letölthető könyvei is utalnak erre. A materialista spiritizmus-bírálat gyakran „áltudomány”-nak titulálta a spiritizmust, arra hivatkozva, hogy maga a spiritizmus tudományosan bizonyítható, „objektív” tényeknek tekintette az általa bemutatott természetfeletti jelenségeket. Napjainkra a tudomány objektivitásába vetett hit olyannyira csökkent, hogy e nézetet mára alig használják. Ugyan akkor, minden kétség ellenére a pszichológia (és a valláspszichológia) sokat fejlődött az utóbbi másfél évszázadban és sok, első tekintetre meglepő lelki folyamatot (pl. glosszolália 'nyelveken szólás clairvoyance 'látnoki képesség’, extázis ’önkívületi állapot’, hiperérzékenység, automatikus írás11, szuggesztió és hipnózis, stb.) jó arányban tudunk értelmezni. Másrészt a mai spiritizmus nem is annyira törekszik arra, hogy „tudománynak” tekintsék.12 11 Az eredeti pszichológiai fogalom “écriture automatic” későbbi irodalmi felhasználója André Breton szürrealista művésztől származik. A szürrealisták szerint az automatikus írás segítségével a művész mindenfajta gátlás, esztétikai és etikai konvenció nélkül tárhatja fel a psziché rejtett tartalmait. 12 Minthogy más jellegű spiritizmussal foglalkoztak, nem tárgyalom itt Keszeg 1994.;1997. és Túrái 1999. pontos leírásait. 415
