Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. a tanítványoknak volt részük húsvét után, nem analógia nélküliek. Különbözőségük nem érv életszerűségükkel szemben. Semmi ok nincs elvitatni a húsvéti jelenések szubjektív hitelességét, vagy patologikus jelenségeknek tartani őket: azt is el kell fogadnunk, hogy ezek idézték elő azokat a változásokat, amelyek az egyház létrejöttéhez vezettek. Azok, akik Krisztus-látomásokat éltek át, gyakran alapjaiban változtatták meg az életüket, és új irányt szabtak maguknak"7° Ahogy Farkasfalvy Dénes ciszter apát, a nemzetközi hírű Szentírás-szakértő a Hit és tapasztalat című írásában hangsúlyozza, majdnem minden Krisztushívőnek vannak olyan élményei, amelyek a jelenlevő Krisztusra vonatkoznak. Mint rámutat, itt nem egyszerűen valamilyen „fantáziaképről” van szó, „nem arról, hogy Jézus alakja az evangéliumok alapján mintegy megelevenedik, azaz a képzelet jóvoltából a „regényhősből” valóság lesz. A „most és itt” valóságos Krisztusáról van szó és olyan élményről, amely egyáltalán nem rendkívüli, tehát nem csodás vagy kivételesen „misztikus”, hanem minden keresztény életében megjelenik több-kevesebb tudatossággal. Azt éljük meg, hogy Krisztus most is valóság: egyrészt az örök életben - „odaát” - másrészt egy olyan jelenléttel, amellyel övéit a földön elkíséri. Ezek az élmények lehetnek a szentségi élet részei - nagyon sokszor például az Eukarisztiához kapcsolódnak, - de lehetnek a magános megfontolás, ima, szellemi vagy társas élet részei. Mindenképpen annak a megtapasztalását jelenti, hogy Isten a tőle elrugaszkodó embert határtalanul szereti. Az abszolút szeretet élménye ez, amely a keresztényben nem maradhat határozatlan és bizonytalan, hanem a Krisztus-tényben „ölt testet”, „tematizálódik”: a Krisztus-tény a Krisztus élményben lesz személyes világom részévé. A keresztény ember Krisztus-hite, ha élő, akkor Krisztussal való tényleges kapcsolatot jelent. Azt is mondhatnánk, hogy a hit csak akkor ihlet imádságot, ha elérhető, megszólítható személyes valóságra vonatkozik. A keresztény élet tehát nemcsak az apostolok hithirdető szavának ad hitelt. Nemcsak elfogadja, hogy Krisztus feltámadt és él, hanem az apostolok élményét újra megjeleníti a keresztény létformában”.70 71 Szabó A. Ferenc történetére visszatérve, szükséges még elmondani, hogy a fiatalember a karjára korábban odatetovált farkas képe mellé a megtérése után odavarrattatta még ezt a hat betűt: GUBBIO. Ezzel az egész ábrázolás szellemi kontextusát megváltoztatta. így lett az egykori segítő szelleme képéből a Szent Ferenc történetéből ismert szelíd farkas.72 70 Theißen 2008, 145. 71 Farkasfalvy 1985, 17-18. 72 Assisi Szent Ferenc 1943, 124-128. 401
