Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

rul válaszolta, hogy heten. Amikor viszont a nevét firtató „dicas mihi nomen tuum" felszólítás elhangzott, megtagadta a választ. (Az exorcisták tapasztalata szerint, ha megmondja, akkor könnyebb rajta Jézus nevében hatalmat venni és távozásra bírni.) A hölgy a teljes ünnepélyes exorcizmus elmondása alatt nem volt a tudatánál, annak lefolyására nem emlékezett, miután magához tért, csak kimerültségről és megkönnyebbülésről tudott beszámolni. A számára kényes és intim jellege miatt nem kérdezhettem az incubus-megtapasztalásáról. Csak annyit tudtam meg, hogy Transzcendentális Meditáció beavatása után lett az incubus-élménynek szenvedő alanya.

Az exorcista pap ekként ismertette a másik hasonló megtapasztaláson átesett hölgy történetét. Ez a felvidéki hölgy egyetlen természetgyógyász általi „energia-közlés után” éjszaka „incubus”-élményt élt át, majd két éven keresztül növekvő zavarok, félelmek, zavart viselkedés jellemezte. Rendszeres beszédeket, utasításokat hallott a fülében, gyakran érzett démoni jelenlétet, miközben a szentelményekre, szentségekre, imádságra, ördögűző pap megjelenésére, kitörő pánikreakciókkal válaszolt. Többszörös exorcizmus után fél év alatt a tünetek előbb csökkentek, majd teljesen eltűntek.

Az Úrvacsora szabadító hatása

Azoknak a démoni eredetű problémákkal küszködő embereknek, akiket egykor római katolikusnak kereszteltek, de hitüket nem gyakorolják, a hitéletbe való aktív bekapcsolódás mellett a rendszeres szentgyónást és a gyakori szentáldozást tanácsolja az exorcista pap. A tapasztalat szerint a Szentostya vétele elősegíti a gyógyulást és a démoni kötelékek feloldását. Ennek során nem ritka, hogy hányással az emberi szervezetből idegen tárgyak távoznak.60

Éva az 1990-es években egy dunántúli nagyvárosban élt. Az ezoterikus irodalom első nagy hulláma idején előbb csak tréfából kezdett el jósolni, de mivel rendkívül jó „találati aránnyal” bejöttek a jövendölései, ez az időtöltés csakhamar nagyon komolyra fordult. Ez azonban korántsem tette boldoggá. Időről időre szorongások, félelmek töltötték el. Egyre nyilvánvalóbb lett számára, hogy itt valami nem stimmel. Református neveltetést kapott, s halványan felrémlett neki, hogy a Szentírás negatívan szól a jövendőmondókról. Egy ismerőse tanácsára egy exorcista szolgálatra felhatalmazott, nagy tapasztalatú katolikus paphoz fordult. Az anamnézis után a pap elmagyarázta, hogy az okkult hatások hogyan léptek be az életébe, s azt tanácsolta, tagadja meg az űzött ezoterikus praktikáit, s egyúttal bocsásson meg mindazoknak, akik az okkult útra indították. Éva kész volt erre, s ezt teljes szívvel meg is tette. Ezután került sor az ör60 Vö. Kővári 1976; Amorth 1994.

395