Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. az erdélyi politikai elit számára az a tény, hogy a fejedelemség jövője az állami függetlenségét illetően megpecsételődött.7 I. Apafi Mihály fejedelem (1661— 1690) és a tanácsurak Fogarasban „rabok voltak a saját országukban”. A fejedelemségben immár a Habsburg udvar katonasága parancsolt. A katonaság ki- teleltetése költségeit pedig Erdély lakosságának kellett vállalnia. E kilátástalan állapotok között fogalmazta meg Bethlen Miklós a Moribunda Transsylvania ad pedes augusti imperatoris Leopoldi prolecta (A haldokló Erdély a felséges Lipót császár lábainál) című röpiratát.8 E művében Bethlen kéri, hogy Lipót császár adjon ki Erdélynek egy Diplomát. Bethlen Miklós a röpiratban kérvénnyel fordult a császárhoz. Kérvénye az Erdélyi fejedelemség jövőbeni politikai koncepcióját tartalmazza. Koncepciója alapján a császárnak orvosolnia kellene a kormányzat bajait és az erdélyi fejedelem jogkörét meghagyva engednie kellene, hogy egy felterjesztett Diploma alapján Erdély a császári hatalom protektorátusa alatt saját törvényei szerint, és a vallásszabadság fenntartásával működjön a jövőben.9 A bécsi udvarhoz felterjesztett röpiratnak nem lett meg az a hatása, amelyet Bethlen Miklós várt tőle. Bécs politikai hatalmi pozíciói a térségben nem követelték meg, hogy garantálja az Erdélyi Fejedelemség alkotmányát. A Moribunda Transsylvaniának azonban más pozitív hatásai érvényesültek: megalapozta Bethlen Miklós tekintélyét a Bécsi Udvarban, felfigyeltek személyére, felismerték a kiváló politikust, akivel érdemes tárgyalni. A második hatás a két erdélyi politikus, Bethlen és Teleki Mihály közeledésében nyilvánult meg. A harmadik és egyben legnagyobb hatása a műnek abban rejlett, hogy Caraffa katonai parancsnok a megfogalmazottak értelmében dolgozta ki Erdély szervezéséről és annak a Habsburg birodalomba való beillesztéséről szóló tervezetét, mivel a Moribunda Transsylvania emlékiratban Bethlen olyan meggyőzően fejtegette azt, hogy Erdély csak a saját törvényei és államszerkezete megtartásával békéltethető meg. Bethlen Miklós kiemelten hivatkozott az Appro batákban10 11 és a Compillatákban" meghatározott vallási és világi törvényekre, amelyek 7 Duldner é.n, 205. 8 Zieglauer 1869,7-13. II. 9 Gyárfás 1924, 73-74. 10 Approbatae Constitutiones Regni Transylvaniae et Partium Hungáriáé eidem Annexarum... c. törvénygyűjtemény tartalmazta az 1540-1653 közötti országgyűléseken hozott határozatok rendszerbe foglalt és szerkesztett anyagát. Pomogyi 2008,60. 11 Compilatae constitutiones regni Transylvaniae el Partium Hungáriáé eidem annexarum... с. törvénygyűjtemény tartalmazta az 1653-1669 közötti országgyűléseken hozott határozatok rendszerbe foglalt és szerkesztett anyagát. Pomogyi 2008, 172. 34
