Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Balázs Lívia: Fényjelenségek vallásos magyarázata a Rábaközben és a Tóközben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

„fény sugárzott oda, az üressígbe." (Bágyogszovát,17.)

„Tényleg mégnyílt az ég hosszan, fönn, magasan. Vöt ollan erősebb sárga, világosabb, olyan valóságos finyessíg, az ember csak bámulta, szinte megbabonázta. ”(Kóny, 19.)

„Aztá ecc'ércsak elnyillőit az ég kétfelé. Aztán az a haver, az fölöttem űt a létrán, léhömbölödött, annyira megijedt” (Páli, 20.)

„Látta, a templom mögött meghasadt az ég, és óriási égi fényben ott állt a Szűzanya.’’ (Rábacsécsény, 23.)

„Megnyílt az ég. Aszongya: nagy fíny'éssíg vót, a mennyország vót ott. Ijjel, aszongya, nagy fíny'éssiggel szíjjelnyilt az ég" (Rábapordány, 25.)

A történetekben elbeszélt jelenségek időpontjaihoz több északi fény magyar- országi megjelenése is hozzárendelhető. így a 16., 17., 18., 23. történetek kapcsolódhattak az 1870,1871,1872,1877,1880,1882-es sarki fényekhez, a 20., 21., 25., 26. történetek az 1892, 1898, 1903, 1905-ös, a 24. történet az 1838, 1939-es, a 19.pedig az 1943-as sarki fény59 megjelenéséhez. Természetesen ezek csak az én következtetéseim, de érdekességként egymás mellett szerepeltetek néhány Mária-ábrázolást az északi fény koronajelenségével. Elgondolkodtató a hasonlatosság (9. kép).

Egyéb égi tünemények

Az égen megjelenő különleges alakú fénylőjelek, égi tünemények, rendkívül érdekes jelenségcsoportot alkotnak. Egyik természettudományos magyarázatukat a nap vagy a hold közelében megjelenő un. hamis napok, tűzkörök és tűzkeresztek adhatják. Ezeknek közös nevük halo, vagy gyűrűjelenségek60(10. kép). Elképzelhető viszont, hogy néhányuknál üstökös, vagy északi fény áll a jelenség hátterében.

A hiedelem-monográfiákban ezekről a jelekről is kevés feljegyzés van. Hiányukat talán ismételten az indokolja, hogy az adatközlők nem tudták őket megmagyarázható dologhoz kötni, így nem szívesen nyilatkoztak ilyen jellegű élményeikről. Tartottak talán környezetük negatív reakciójától. A fellelhető adatok alapján Krupa András kard,61kard és puska,62 Villányi Péter63 és Szabó

59 Réthly-Berkes 1963, 134—135.

60 8-10 km magasan, az ottani mínusz 40-50 Celsius-fokos hidegben képződő úgynevezett cirrusz (pehely), cirrosztrátusz-, azaz fátyolfelhők jégkristályain többszörös törés és fényszórás jelenségei révén jönnek létre. Béli 1985, 338.

61 Krupa 1981, 85.

62 Krupa 1974,44.

63 Villányi 1992, 125.

335