Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az Erdélyi Fejedelemség történetének 1687-1711 közötti időszakát a magyar történettudomány művelői a Habsburg politikai hatalom Erdélybe történő berendezkedése időszakának tekintik. Ez az időszak a politikai és jogi átrendeződés időszaka, kisebb-nagyobb belpolitikai küzdelemmel tarkítva. A 17. század végi és 18. század eleji Erdély politikai állapota és sorsa szervesen egybefonódott Bethlen Miklós erdélyi kancellár politikai tevékenységével.5 Őt is, mint korábban kiváló tanítóját, Apáczai Csere Jánost, az Erdélyi Fejedelemség államiságának megerősítése és annak belpolitikai stabilitása foglalkoztatta. Elképzelésében egy új erdélyi állam jövőképe formálódott meg: egy politikai, gazdasági és kulturális szempontból erős és virágzó Erdélyi államé, amely a vallási toleranciára épül. Az elképzelés megvalósításához kül- és belpolitikai koncepciókat készített. a) A külpolitikai koncepciója alapján, mint egykoron a hajdani török szövetségben németre támadó Bethlen Gábor és I. Rákóczi György virágzó, erős Erdélyi fejedelemsége, úgy a 18. század eleji Erdély is államszövetségre léphet a protestáns Hollandiával és Angliával. b) A belpolitikai koncepciója alapján Erdély államiságának és protestantizmusának megerősítését, fenntartását egy erőskezű protestáns fejedelem személyében és a protestáns egyházak politikai, társadalmi és kulturális befolyásának növelésében képzelte el. Bethlen Miklósnak néhány évre volt szüksége ahhoz, hogy ráeszméljen a 17. századi Erdély társadalmi és politikai valóságára, belső ellentmondásaira, politikai pártharcaira. Rá kellett ébrednie arra, hogy az uralkodó tekintélye, a fejedelemség régi fénye semmivé vált. Az a meggyőződése volt, hogy hivatása és Isten előtti felelőssége nem engedik őt, hogy a nehézségek ellenére meghátráljon. Véleményt nyilvánított, harcba szállt az Erdélyi fejedelemség államiságának megőrzéséért, a protestáns hagyományokért és azok intézményeiért. Az erejét meghaladó feladat teljesítésében az isteni gondviselés és eleve elrendelés tudata vezette őt élete végéig. Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós Moribunda Transylvaniae politikai röpiratának tükrében (1687/1688) Bethlen Miklós 1688-ben kiadta a Moribunda Transsylvania röpiratát,6 amelyben politikai szempontból meggyőzően hirdette Erdély és a Habsburg- ház szövetségének előnyeit. Ennek a röpiratnak az elkészítését a Balázsfalvi Egyezmény előzte meg. Az egyezmény megkötése után egyre világosabbá vált 5 R. Várkonyi 1993, 12. 6 V. Windisch 1955,1. 370. 33
