Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Dánéi Józsefet semleges (nem szent) helyen, évközi időben (Bertalan napon) érte a látomásélmény úgy, hogy lelki, fizikai állapotát tekintve nem történt változás, környezetét is a megszokott módon észlelte. Pócs Éva szerint különösen a középkor utolsó harmadában voltak gyakoriak az efféle, váratlan időben és helyen, akár mindennapi tevékenység közepette, meglepetésszerűen „érkező” látomások.26 Mária és József egyszerű házastársak módjára, egymásba karolva érkeztek, mellettük az ifjú Jézus sétált. Ez a megkapóan természetes képi, auditív és taktilis élmény, Mária komolysága, Jézus mosolygása, Szent József bizalmas, közvetlen viselkedése egy hétköznapi jelenet része is lehetne. Ez a benyomás a „bizonyító csoda”, vagyis a föld kiegyenesedésének pillanatáig tartja magát. Említésre méltó momentum, hogy a mennyei jövevények közül Szent József, a látó névadó szentje a legközlékenyebb; csak ő érinti és szólítja meg a látót. Fontos továbbá megjegyezni, hogy Dánéi József Szent József napján (március 19.) merített magának bátorságot ahhoz, hogy nem mindennapi tapasztalatait a feleségével is megossza. A névadó szent különös tisztelete mindig is a katolikus jámborság része volt: elég csak arra gondolnunk, hogy a megelőző századokban milyen gyakran készíttettek fogadalmi képet a névadó szentek tiszteletére. A második látomást már több napos rákészülés, imádság előzte meg. A „csúcsjelenet” végül egy lelki próbatétel idején, a templomi tömeg előtt állva zajlott le. Jézus ekkor a pap előtt vált láthatóvá és kedves szavakkal bíztatva a látót. Míg az első jelenés meghatározta a feladatot, a második megerősítést nyújtott Dánéi Józsefnek ahhoz, hogy egyénként kezdjen viselkedni. Bálint Sándor akár Dánéi Józseffel is példálózhatott volna, mikor a következő sorokat papírra vetette: „a népi egyéniségek a keresztény lelkiismeretvizsgálat keretein túl általában nehezen érnek a személyes tudatosság, a tárgyilagos öneszmélet fokára,”27 A Szent Család elsősorban nem látomás, hanem belső késztetés formájában vált a látó életének részévé: „ Úgy éreztem, mintha valaki megfogot és húzót volna magával hogy most csakjere velem”. Ez a nyugtalanító érzés terelte Józsefet a plébános elé, hogy látomásairól színt valljon; ez a lelki gyötrelem indította el a leendő társulati tagok összegyűjtésére, és ez a rejtelmes erő nyilatkozott meg akkor, amikor a szántást egy nap alatt sikerült befejeznie. Dánéi József személye Dánéi József a társulat jelenlegi vezetőjének elmondása szerint „kárimkodó, vallást nem ismerő ember volt”, ám a szent látomást követően egyik napról a 26 Pócs 1998,25. 27 Bálint 2011, 9. 318
