Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szabad Boglárka: „Krisztusba öltözködtetek!” Tárgy és öltözködés kultúra egy zarándoklaton
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. egyházmegyéje (a Miskolci Egyházmegye és a Nyíregyházi Egyházmegye) van.3 A szóban forgó egyház Magyarország történelmi egyházai közül több mint három és fél évszázados (1646 Ungvári unió) múltra tekint vissza. Egy olyan mélyen, a keleti kereszténységben gyökerező liturgikus rendszerrel rendelkező és ebből kifolyólag sajátos kultúrát teremtő közegről beszélünk, amely ma is aktívan befolyásolja, meghatározza és alakítja a benne megkeresztelkedett és szocializálódott hívek életét és világképét. Egy egyház aktuális arculatára, rendezvényeire, intézményeinek működésére, de még szociális szerepvállalására is nagy hatással van a történelmi szituáció, illetve az, hogy az aktuális politikai hatalom mennyire támogatja vagy gátolja felsőbb szinteken az adott egyház működését; ez által befolyásolva a fentebb felsorolt tényezőket. Ha a Magyar Görögkatolikus Egyházról beszélünk, akkor kijelenthetjük, az elmúlt 100 évben számos ilyen jellegű folyamat létezett és létezik. A XX. század első felében a következő időszakhoz képest (szocializmus) szabadabb vallásgyakorlásra volt lehetőség. Ez tettenérhető a felsőbb szinteken s a kis közösségek hitéletében is. Általánosságban elmondható, hogy a felekezeti hovatartozás fontos tényező volt az egyének mindennapi életében; beszélhetünk intézményes keretek között zajló vallásos nevelésről, nagy és látványos körmenetekről, a vegyes házasságok bizonyos fokú a közösségekben való helytelenítéséről, szigorú böjtről, házszentelésről, tehát számos olyan jelenségről, amely által vallását aktívan gyakorló, intenzív hitéletet élő közösségek képe rajzolódhat ki előttünk. Ebben az időszakban egyébként egy lassú latinizálódást tapasztalhatunk (új ájta- tossági formák megjelenése, nyugati eredetű vallásos társulatok alakulása a görög katolikus közösségeken belül stb.). Ez, a közel száz évvel ezelőtti hatás egyébként a mai napig megnyilvánul az idősebbek vallásos viselkedésének számos elemében (pl. nem a „Dicsőség Jézus Krisztusnak” köszönést, hanem a latinos hatásról tanúskodó „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszönést használják), de mivel ezek jelenleg felsőbb szinteken nem támogatott, vagy inkább nem szorgalmazott - az ősi formákhoz való visszatérés a népszerű jelenleg a Magyar Görögkatolikus Egyházban - gyakorlatok, valószínűleg el fognak tűnni pár évtizeden belül. Az ország legtöbb görög katolikus vidékén a szocialista diktatúra évei alatt a valláson belüli természetközeliség (tavak, folyók szentelése, különböző processziók stb.), tehát a látványos, intenzív, szabad vallásgyakorlás tompulása volt tapasztalható.4 3 Az előadás 2014-ben hangzott el, ám a kézirat leadásáig bekövetkező szervezetbeli változásokat nem hagyhattam figyelmen kívül, meg kellett említenem azokat is. 4 A szomszédos országok (Románia, Ukrajna) görögkatolikus egyházmegyéinek helyzetére az 300
