Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A 19. század folyamán, amikor az utazás már nemcsak a szentséggel való találkozást, vagy a tapasztalati tényeken alapuló ismeretszerzést szolgálta, hanem lassanként minden gyakorlati céltól (pl.: gyógyulás) elszakadva önálló tevékenységgé vált, a búcsújárásban való részvétel indokai is bővülnek. Például a kegyszobor illetve kegytemplom művészi szépségének az értékelése is megjelenik a zarándokok, búcsújárók motivációi között. Az utazás mind kulturális tevékenység megerősödésével és a tehetősebb társadalmi rétegek körében megvalósuló népszerűsödésével, a táj is bámulat és csodálat tárgyává válhat. „Pesttől négy mérföldnyire északkeletnek, a kassai országút mellett, Gödöl- löhöz félórányira fekszik a Besnyői puszta, melyet búcsújáróhelye tesz nevezetessé. A táj, melyet e tér elfoglal, rajzunk által híven van föltüntetve. Az országút mellett elöl áll az egyház, ehhez hozzáépítve van a kolostor, mely megett gyönyörűfekvésű kert díszlik. Az egyház körül ősi szilfák emelkednek, karcsú derekaikkal s gazdag koronáikkal védve azt az idők viszontagságai ellen; s ezen kis völgy körül regényes hegyek s halmok domborulnak, bortermő venyigékkel s vaddal bővelködő erdő sötété által még inkább kiemelve az egyház fehér falait; oly szerény, oly kedves regényességű e táj, hogy az ember ajkait annak szépségei önkéntelenül imára nyitják föl, melyben dicsőíti az Istent, ki azt teremté. Igen jól van megválasztva a hely: ide csakugyan templom illik. Századokkal ezelőtt sokáig templom állott itt, de elpusztulván az, három századon keresztül csak kormos romjait mutatá a szent épületnek, a midőn 1759-dik év tavaszán gr. Grassalkovich Antal elhatározá e helyre szűz Mária tiszteletére kápolnát építeni.”37 A 19. századra már arra is lesz példa, hogy a katolikus vallás szent helyei és eseményei felkeresésének indoka az utazó számára esztétikai és nem vallási.38 Az utazás ebben az időben az ismeret- és élményszerzés egyik formája, amelynek ez a tudatosan vállalt célja és tartalma. A huszadik század elejének írói azután a néprajzosokénál élesebb szemmel figyeltek fel a búcsújárás elparasztosodására. A búcsújárás jellemzését olvashatjuk például Juhász Gyula,39 Móricz Zsigmond és a sokat idézett Németh László40 elbeszéléseiben, akik a couleur locale erőteljes érzékeltetése miatt írták le a búcsút. A helyszín és a népélet sűrítményeként megjelenő búcsú az írásaikban szereplők társadalmi helyének a meghatározását 37 Vasárnapi Újság, VIII/47. 1861. nov. 24., 557-558. 38 Wesselényi Polixéna 1842-es utazásáról irt emlékirataiban a hegyek, folyók, különös viasz bábú gyűjtemények mellet írja le a Lorettói kápolnát, Róma templomait, művészeti gyűjteményeit, a pápa húsvéti áldását, a palotákat, kerteket, stb., valamennyit úgy, mint ‘látnivalót’. Wesselényi 1981, 22-23., 38-39., 69-81., 108. 39 Juhász 1968, 88. 40 Németh 1938. 262
