Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. rült.17 A távolság irreális képzete gyakorlati tapasztalattá válhatott. Ismeretes a valláselméleti írásokból, hogy a természet elemei - föld, víz, levegő, - az emberiség hitéletében a kultúra kezdetei óta telítődhetnek a szentség képzetével. Ezért sem véletlen az, hogy a koraújkori búcsújáróhelyek Európában csakúgy, mint Magyarországon szinte kivétel nélkül kapcsolódnak forráshoz, folyóhoz, vízhez.18 19 Ezért is figyelemre méltó F. Faeta olasz kutató írása, aki egy olasz falu lakói mindennapi életvitelét, az ’éltető víz’ konkrét tapasztalatát elemezve jutott el a ’szent víz’ szimbolikájának a feltáráshoz. „Láthattuk, milyen szoros az a kapcsolat, amely a víz anyagi hasznosságát jelképes funkcióihoz és értékekhez köti, és már említettem azt is, hogy ebből a kötelékből származik a természet elem: társadalmi életben betöltött kulcsszerepe. Végtére is, ha a víznek csakis anyagi mivolta lenne fontos, vagy ha csakis az anyagi mivolta lenne fontos, vagy ha csupán egyetlen lenne több fontos szimbolikus elem közt, társadalmi szempontból nem lenne ilyen erősen performative A természetfelettivel való kapcsolat létrejöttéhez hozzájárulhatott az olyan természetfeletti jelenség, mint a csoda átélése is, amely újabban már szent kép közvetítésével is megvalósulhatott. „A Rákócziak birtokán van Pócs falu. ...Itt van a Boldogságos szűz Mária képe, melyet a jelenlegi rutén prédikátor testvére, Pap István festett. ...Ez a rövid története a kép eredetének, mely kép a Mindenható Isten végtelen hatalmából és közreműködésével 1696 November 4. óta megszakításokkal, immár három napja, halvány vérszínű és vérszínű könnyek formájában könnyezett. ...A szokatlan és meglepő hír vétele után mi azonnal Pócsra mentünk, hogy lássuk a csodát. ”20 A csodatévő képek kultuszának terjesztését szolgálták a festett vagy nyomtatásban terjesztett másolatok. A kegyképek másolatai köré azután újabb kultuszkörzetek alakulhattak. A középkori kegyhelyek egy része Magyarországon, az oszmán-török hódítás következményeként megszűnt, szerencsésebb esetben megújult. Kőszeg 17-18. századi vallási állapotairól olvashatjuk például a következőket. „ ...Látványos búcsújárások, körmenetek keresztútjárások mély vallásossággal párosultak, a kettő együtt nagy hatást gyakorolt a protestánsokra is. 135 éves szünetelés után már 1681-ben felújították a celli zarándoklatot. A két ná17 Jánosi 1937; Gőzsy-Varga 2009. 18 Hőke 1866, Esterhas 1696. 19 Faeta 2008,213. 20 Kriegsman János Jakab 1696. november 16-án kelt levele, amely az első beszámoló a pócsi kegykép csodájáról. Közli: Belme 1997, 53-54. 253
