Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. korszak állapítható meg. Már a középkorban megkülönböztették egymástól a 'a peregrinationes maiores’ -t és a peregrinationes minores’ -t.9 Ez a megkülönböztetés máig érvényes, bár az egyes kategóriákon belül éppen a távolságok alapján további alcsoportok jöttek létre a történelem folyamán. A vándorlás, utazás, távolságok megtétele magától értetődően tájban, azaz térben zajlik, aminek számos valláson kívüli, társadalmi vonatkozása is van. Az út megtétele, olyan meghatározó vonása a katolikus vallásgyakorlási formáknak, hogy annak elemei vagy egésze szertartás jellegűvé vált. Az útra indulás, valamint a szent helyre való megérkezés, a szent körüljárása, a hazaindulás megjelölt részei a szent utazásnak. A vallásgyakorlás egyéb liturgikus formái is térben játszódnak le, ami a résztvevők mozgását szervezi és irányítja: példaként az olyan szokásokra utalunk, mint a búzaszentelés, a határkerülés vagy a körmenetek, a kegyképek translátiója stb. A vallás gyakorlásának keretében a rövidebb és hosszabb távolságok megtétele az alkalomtól függően többrétegű szimbolikus jelentéssel telített, amelyek közül Jézus keresztútjára, az emberi életútra való utalás alapvető jelentőségű, alkalmanként ehhez hozzájárulhat még a valóság realitása felől a szentség magasságába való felemelkedés vágya, valamint a mindennapi életviteltől való elfordulás az egyén belső élete felé. Az egyén megélt vallási élménye mellett a zarándoklás és a búcsújárás olyan társadalmi tény, amelynek korok, társadalmak szabják meg a formáját és a tartalmát egyaránt. A kereszténység első századaiban a Szent Föld felkeresése volt a zarándoklatok célja. Az iszlám területi hódítását követően alakultak ki a középkorban a nagy kultuszközpontok Európában: Róma, Aachen, Compostella, Loretto stb.10 11 „A középkorban a zarándoklat is hierarchia kérdése volt. Az arisztokrácia és magasabb papság zarándoklatai messzire vezettek: a Szentföldre, Compostellába, sőt Tar Lőrincz személyében Írországba. Az uralkodó osztály tagjai Rómában találkoztak a gazdagabb polgárokkal, mert az utóbbiak német földre, Aacheanbe és Kölnbe jártak. Sem egyik, sem másik helyen nem találkozunk parasztokkal A feudális államok kereteinek megszilárdulása, valamint a vallási érzület átalakulása is szükségessé tette, hogy a hosszú és költséges zarándokutak mellett 9 Bozóky 2010; Sigal 1989. 10 Dolezal 2006. 11 Fügedi 1977; 1981,41. 251
