Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ben a magyaróvári kapucinusok javára rendel száz forintot;65 ugyancsak őket részesíti 50 forint összegű hagyományban 1744-ben Elisabetha Limpin is.66 És találunk természetesen jezsuiták javára tett kegyes hagyományokat is; ilyen jellegű rendelésekben Magnovich János kanonok testamentuma a leggazdagabb: tőle a győriek mellett a pozsonyi, a nagyszombati és a linzi jezsuiták kollégiuma is részesül 15-15, illetve 10 forint összegű adományban.67 A szerzetesrendekhez való kötődést mutatja esetenként az is, hogy a testáló valamilyen vallásos társulat javára is tett kegyes hagyományt. Az egyházi személyek által tett ilyen jellegű rendeléseket itt és most nem idézve csupán annyit említek: a hazaiak mellett - a már idézett szentmártoni mellett komáromi, nagyszombati, pozsonyi, somorjai címzetteket sorolhatnék főként - itt is találunk határon átnyúló kapcsolatokat: Anna Maria Filßerin pl. 1753-ban a Lilienfeldben működő Szent József Társulat javára rendel tíz forintot,68 Joann Georg Hueber pedig 1748-ban a hainburgi Krisztus Teste Társulatot segíti ötven forintos adományával.69 70 Az idézett példák mutatják egyben azt is, hogy a győri német polgárok az alsó-ausztriai vallásos társulatokat is „számon tartották”. Egy témáról mindenképpen szeretnék még szólni: a győri polgárok és a búcsújáróhelyek kapcsolatáról. A győri végrendeletekben a 17. század második felétől találunk elszórtan ilyen jellegű adatokat, nagyobb számban azonban főként a 18. század közepétől fordulnak elő. A végrendeleti kegyes hagyományok tükrében a legnépszerűbb búcsújáróhelynek a Fertő-tó melletti Boldogasszonyt mondhatjuk. Az első ide címzett hagyomány a Csupor János házastársaként 1686-ban testáló Mosa Judit utolsó rendelésében fordul elő: ő „Az Nyulassy Boldogh Aszony Templomára” 15 forintot hagy, és ide szánja kisebbik aranyláncát, valamint „egy aranyos szélű uy patyolat reá fogót, az Boldogh Aszony Kepire, úgy hogy Miseket szolgallyanak az hallottak Lőlkiert"Ja Érdemes figyelnünk az időpontra: az 1683. évi török hadjárat során elpusztított templomot ekkortájt építik újjá, és indulnak meg újra az ide irányuló zarándoklatok.71 A következő évtizedből négy hagyományt is 65 GYVL, Végrendeletek 195. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 36-41. 66 GYEL, Végrendeletek 116. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 1. kőt. 60-64. (Idézett rész: 62.) 67 Horváth 1996, 179. 68 GYVL, Végrendeletek, 200. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 203-209. (Idézett rész: 205.) 69 GYVL, Végrendeletek, 157. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 1. köt. 203-208. (Idézett rész: 205.) 70 Horváth 1997, 151. (A dőlttel szedett részek betűhív közlések.) 71 Akegyhely történetéről röviden ld.: Jordánszky 1836, 58-61.; részletesebben: Horváth 1926. 219
