Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

püspöktől kapott ajándékba, és Nagyfalvy Gergely pápóci prépostnak adott tovább - a Szent Mátyás utcában állt;59 arra vonatkozóan viszont még egyet sem, miért kötődött ennyire szorosan a ferencesekhez.

Sokkal könnyebben eldönthető ez utóbbi kérdés Saffarith Ilona esetében, aki 1670-ben Szilágy Mihály özvegyeként tett utolsó rendelést: számára az a tény lehetett a fő motiváció, hogy fia ferences szerzetes volt. О úgy rendelkezik, hogy győri házát adja el a fia, majd ennek árából mintegy másfél tucatnyi kegyes hagyományt tesz - többnyire ferencesek javára. Az egyes hagyományok tárgyát itt és most nem részletezve csupán a helyneveket említem: Szentantal (Csallóközben), Sümeg, Nagyszombat, Pozsony, Németújvár, Pápa, Kismarton és Győr ferences kolostorai mindenképpen részesülnek a hagyományokból; de valószínűleg mások is, mivel utolsó rendelésével azt mondja ki: ami vagyonából megmaradna, az legyen a győri ferenceseké, „hogi az mely Clastromnak legh nagob szüksége lészen, oda fordichák, és applicálliák”.60

A ferencesek után a szentmártoni bencések következnek a népszerűségben, ami talán a földrajzi közelséggel is magyarázható. Általában készpénzt hagynak, esetleg kikötve a felhasználás módját is: a fentebb már említett Benkouit Péter pl. azért hagy számukra 50 forintot, hogy Szent Péter és Pál tiszteletére egy casulát csináltassanak.61 Mások viszont általánosabban rendelkeznek: Miskei Szíjártó Gergely pl. 1651-ben úgy rendeli, hogy ami vagyonából temetése, illetve legátumainak kifizetése után megmarad, az legyen a szentmártoni kon- venté.62 Találkozhatunk náluk működő kongregáció javára tett hagyománnyal is: 1723-ban a győri Banics Péter „az Győri Szent Mártony klastromjában lévő Sz: Benedek Congregatiojáro” legál öt forintot.63

Kisebb számban előfordulnak rendelések más szerzetesrendek javára is. Letovics István özvegye, Gesztin Éva pl. 1754-ben így fogalmaz: „Szent Pál első remete Szerzetébe[n] lévő Két Fiamnak úgy mint Pater Carol, és Pater Istványnak Kinek Kinek hagyok Száz Száz forintokat in simul f 200 oly Véghre, hog[y] azon Sum[m]át azon Tisztelendő Provincia fordítsa azon templomra, Mellynek épületre leg nagyob Szukseghe vagyon”.64 Néhány német nyelvű végrendeletben említésre kerülnek a kapucinusok is: Anna Maria Hamin pl. 175259 Vő. Bedy 1938, 110. (A Szent Mátyás utca a mai Kazinczy Ferenc utca neve volt akkortájt.)

60 Horváth 1997, 90-91. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.)

61 Horváth 1996, 174.

62 Sörös 1899, 683-685. (Hivatkozott rendelés: 685.)

63 GYVL, Végrendeletek 91. sz. (A dőlt betűvel szedett rész betűhív közlés.)

64 GYVL, Végrendeletek 213. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 200-203. (Idézett rendelés: 201.; a dőlt betűs rész szó szerinti közlés.)

218