Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tartottak.100 Különleges esemény volt a szövetség életében az 1934. szeptember 16-i missziós nap, mely a Kínába induló P. Gábris Grácián ferences atya búcsúztatásához kapcsolódott: délelőtt misét hallgattak a tagok, majd délután Gábris atya tartott szentbeszédet és osztott áldást, a harmadrendi otthonban pedig kiállítást rendeztek a kínai missziókról.101 Az esemény hatására olyannyira felélénkült az érdeklődés a missziók iránt, hogy két hónappal később, a szövetség éves közgyűlésén a zsúfolásig megtelt teremben P. Tamás Krizán, a harmadrend igazgatója annak a reményének adott kifejezést, hogy a Grácián utazása előtt megnyilvánuló lelkesedés nem fog lanyhulni.102 P. Grácián két év múlva tért haza egy kis időre, ami szintén jelentős eseménynek számított a Missziószövetség életében. Ennek kapcsán misszióshetet tartottak 1936. november 12-18. között: kiállítást rendeztek a P. Grácián által hozott kínai tárgyakból - miközben találékony módon kínai ruhába bújtatott gyerekek gyűjtötték perselybe az adományokat -, valamint Grácián vetített képes előadást tartott a Katolikus Legényegyletben, a városháza közgyűlési termében, a zárda növendékeinek és az egyetemistáknak.103 1910-ben Temetkezési és Miseszövetség is alakult a harmadrend kebelében, melynek tevékenysége azonban idővel visszaesett, talán meg is szűnt, de az 1920-as években felújították.104 A szervezet a harmadrend irányításával működött, de külsős tagjai is lehettek. Az egylet népszerű volt a hívek körében, a taglétszám az újjáalakítás után folyamatos emelkedést mutatott: 1927-ben 440, négy évvel később 944, 1935-ben pedig már 1485 tagja volt.105 A befizetett díjakból a tagok temetési költségeihez járultak hozzá,106 valamint évente misét mondattak az elhunyt tagokért rendszerint november 4-én.107 Az egylet külön éves közgyűlést is tartott.108 A szervezetet 1938-ban „a kor igényeinek megfelelőleg és a jövő biztosítása szempontjából” beolvasztották a Katolikus Népszövetség Országos Temetkezési Egyletébe, de irányítása továbbra is a ferencesek kezében maradt, csupán annyi változás történt, hogy ezentúl a tagok a temetési hozzájárulást nem halálesetenként fizették, hanem havi átalányban.109 100 Pécsi Katolikus Tudósító, 1927. júl.-aug. 9., 1929. máj. 1. 18., 1931. máj. 1. 5-6.,1934. ápr. 26., 101 Pécsi Katolikus Tudósító, 1934. szept. 24. 102 Pécsi Katolikus Tudósító, 1934. nov. 13. 103 Pécsi Katolikus Tudósító, 1936. dec. 210. 104 Pécsi Katolikus Tudósító, 1927. júl.-aug. 9., 1931. máj. 1. 5-6. 105 Pécsi Katolikus Tudósító, 1927. júl.-aug. 9., 1931. máj. 1. 5-6., 1935. márc. 69. 106 Például 1930-ban 5114 pengő folyt be. Pécsi Katolikus Tudósító, 1931. máj. 1.5-6. 107 Pécsi Katolikus Tudósító, 1941. nov. 1. 6., 1942. nov. 6. 108 Pécsi Katolikus Tudósító, 1930. jan. 1.15. 109 A Ferences Plébánia Üzenetei, 1938. okt. 23. 4. 198
