Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. püspök névnapján a Katolikus Legényegylettel rendeztek közös ünnepélyt,75 több Mária-kongregáció pedig a Missziószövetség munkáját segítette aktívan.76 Az éves országos katolikus nagygyűléseken is többször részt vettek a pécsi harmadrend képviselői.77 1924-től szokás volt, hogy a harmadrend tagjai minden év augusztusában közösen elzarándokoltak Máriagyűdre, a Dél-Dunántúl legjelentősebb Má- ria-kegyhelyére. A zarándoklatok szokásos rendje a következő volt: kora reggel különvonattal indultak Pécsről - utazás közben a ferences atyák gyónási lehetőséget biztosítottak délelőtt misén vettek részt szentbeszéddel, majd kora délután aktuális - általában katolikus közéleti vagy társadalmi - témájú előadásokat hallgattak a hegyoldalban, amit litánia követett. Pécsre visszaérkezve a zarándokok a vasútállomásról rendezett sorokban vonultak a ferences templomba, ahol litániát - később Te Deumot - énekeltek és áldásban részesültek.78 Az 1920-as évek végétől a zarándoklat sokkal nagyobb kereteket öltött: 1929. augusztus 4-én a pécsi társulat itt rendezte meg a magyar ferences harmadrendek országos zarándoklatát és ehhez kapcsolódóan az Országos Terciárius Napot. A rendezvényen mintegy húsz helyről érkeztek harmadrendi csoportok és hozzájuk csatlakozó hívek, ami kétezer főt jelentett.79 A zarándoklat olyan jól sikerült, hogy az Országos Terciárius Napot ezentúl mindig itt tartották meg.80 Azonban úgy tűnik, hogy a zarándoklat iránti lelkesedés idővel megkopott: 1930-ban 1200-an, 1931-ben pedig már csak 800-an vettek részt rajta, s az elkövetkező években is 800-1000 körül mozgott a zarándokok száma, valamint már nem az egész országból jöttek csoportok, hanem csak a Dél-Dunántúlról.81 Azonban 1935-től újra fellendülést tapasztalhatunk, ekkortól érezhetően nagyobb az érdeklődés: újra több mint kétezer hívő vesz részt a 75 Pécsi Katolikus Tudósító, 1926. okt. 3. 15. 76 Pécsi Katolikus Tudósító, 1931. máj. 1. 5-6., 1938. febr. 39. 77 Pécsi Katolikus Tudósító, 1928. okt. 28. 20., 1929. nov. 1. 15-16. 78 Pécsi Katolikus Tudósító, 1925. jún. 7. 11., 1927. júl.-aug. 23., 1928. jún. 24. 25., 1929. júl.— aug. 23., 1929. szept. 1. 16-17., 1930. júl.-aug. 1. 21., 1930. szept. 1. 10., 1931. júl.-aug. 22., 1931. szept. 1. 3., 1932. júl.-aug. 22., 1932. szept, 5., 1933. júl.-aug. 16., 1933. szept. 15., 1934. júl.-aug. 34., 1934. szept. 13., 1935. márc. 69., 1935. jún. 142., 1935. szept. 161., 1936. szept. 148., 1938. jún. 129., 1939. júl. 1. 9., 1943. júl.-aug. 8. 79 Pécsi Katolikus Tudósító, 1929. júl.-aug. 23., 1929. szept. 1. 16-17. 80 Pécsi Katolikus Tudósító, 1932. júl.-aug. 22., 1932. szept. 5., 1933. júl.-aug. 16., 1933. szept. 15., 1934. júl.-aug. 34., 1934. szept. 13., 1936. szept. 148. 81 Pécsi Katolikus Tudósító, 1930. szept. 1. 10., 1931. júl.-aug. 22., 1931. szept. 1. 3., 1932. júl.- aug. 22., 1932. szept. 5., 1933. júl.-aug. 16., 1933. szept. 15., 1934. júl.-aug. 34., 1934. szept. 13., 1935. márc. 69. 195
