Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között

VALLÁSOS KULTLIRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

emellett a „korszellemnek” megfelelően a harmadrendben is nagy jelentősége volt a Jézus Szívé-kultusznak, ennek jele, hogy 1928. június 15-én a rendház és a harmadrend felajánlotta magát Jézus Szent Szívének.* 60

A tagok minden évben egy hetes lelkigyakorlaton is részt vettek rendszerint december 1. és 8. között.61 A szentbeszédeket vagy az igazgató, vagy egy meghívott ferences szerzetes tartotta az esti órákban a templomban vagy a harmadrendi otthonban, amit közös ájtatosság követett. A lelkigyakorlat általában zárt volt csak a tagság részére, időnként azonban külsős érdeklődők is részt vehettek rajta. Az utolsó napon, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén a reggel hat órai misén a testvérek közös áldozáson vettek részt, majd délután - rendszerint 4 órakor - következett a jelöltek ünnepélyes beöltözése és az újoncok fogadalomtétele.62 Azonban a II. világháború éveiben a lelkigyakorlat szokásos menete megbomlott, talán a papság háborús igénybevétele miatt: 1943-ban egy hét helyett már csupán három napig tartott.63

Kedves szokás volt a harmadrendben, hogy karácsony első napján délután a tagok összegyűltek a ferences templomban a Kis Jézus jászola mellett és együtt elimádkozták a szerafikus rózsafüzért.64

A közös ájtatosságok és misék mellett minden hónap második vasárnapján délután 4 órakor a társulat közösségi gyűlést is tartott a rendi teremben, majd 1929-től az új rendi otthonban, mely bensőséges összejövetel volt a testvéri szeretet elmélyítésére és a közös munkák megbeszélésére. A gyűléseken csak a tagok vehettek részt, mások csak engedéllyel.65

Bizonyos jeles alkalmakkor, főleg ferences jubileumokon külön ünnepsége1. 4., 1933. nov. 1. 15., 1934. nov. 27., 1935. márc. 69., 1935. nov. 198., 1938. nov. 181., 1939. nov. 1. 6., 1940. nov. 1. 6., 1941. nov. 1. 6., 1942. nov. 6.

60 Pécsi Katolikus Tudósító, 1928. máj. 27. 17.

61 Egyedül 1933-ban hallunk róla, hogy az éves lelkigyakorlatra nem decemberben, hanem február 19-26. között került sor. Pécsi Katolikus Tudósító, 1933. febr. 1. 15.

62 Pécsi Katolikus Tudósító, 1925. dec. 1.12., 1928. nov. 30. 23., 1929. dec. 1. 16-17., 1930. dec. 1. 14., 1931. dec. 1. 16., 1935. dec. 219., 1936. dec. 214., 1937. dec. 1. 218., 1938. dec. 208., 1939. nov. 1.6., 1939. dec. 1.6., 1940. dec. 1.9., 1941. dec. 1. 8A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937. okt. 3. 3.; PSzFPI A Pécs-Szigeti Külvárosi Szent Ferenc Plébánia Történeti naplója. 231., 251.

63 Pécsi Katolikus Tudósító, 1943. dec. 1. 6.

64 Pécsi Katolikus Tudósító, 1929. dec. 1. 16-17., 1930. dec. 1. 14., 1931. dec. 1. 15., 1932. dec. 1. 25-26. A szerafikus rózsafüzér, más néven a Szent Szűz hét örömének olvasója, rendkívül kedvelt ájtatosság a ferences rendben.

65 A pécsi Szent Ferenc III. rendjének szabályai 1926. 3-11.; Pécsi Katolikus Tudósító, 1921. jún. 3. 32., 1921. jól. 29. 64., 1921. aug. 20. 80., 1921. szept. 8. 96., 1921. okt. 6. 112., 1925. jún. 7. 11., 1925. okt. 3. 12., 1927. júl.-aug. 9., 1928. szept, 23. 20., 1931. máj. 1. 5-6.; A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937. márc. 7. 3.

193