Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. li magán:48 a főoltár, az oltárképet részben eltakaró oltárszekrénnyel egy 1957-1958-as felújítás során került Monorra,49 a templom eredeti oltáráról csak a két szélen látható angyalszobrokat tartották meg (5. kép). A hetvenes évek első felében alakították ki az új liturgikus teret. A szószék a templom eredeti berendezéséhez tartozik, az alatta álló vörös márvány keresztelő kutat 1827-ben szerezték be (6. kép). A Szentháromság tiszteletére szentelt mellékoltár 1858-ban készült (7. kép). A plébánia által 1940 táján kiadott levelezőlapon látható a szentély 19. századi berendezése, az eredeti oltárral. Az öntöttvas szentélyrekesztő 1882-ben készült, egy monori születésű pesti lakos, Székesy Jánosné Lengyel Julianna adományából. A fal- és mennyezetfestés (kék alapon csillagok) az 1930-1942. közötti állapotot mutatja (8. kép). Az orgonakarzat eredetileg is kőből épült,50 a bejárati portikuszt 1827-ben alakították ki, talán ugyanekkor a karzatot is bővítették. A karzat alatti csonka falpillérek mindenesetre átépítésről tanúskodnak.51 A templom és a torony nagyobb renováláson esik át 1829-ben, 1836-ban, 1843-ban és 1888-ban is. A 19. század folyamán az 1794-ben vásárolt tízváltozatú orgonát használják,52 melyet 1826-ban,53 1839-ben és 1848-ban javíttatni kell. Az 1890-es években már nem javítható, új orgonát terveznek.54 Végül az új (jelenlegi is álló) hangszert 1901-ben készíti az Országh-féle cég,55 ennek eredeti sípjait az I. világháború alatt, 1917-ben rekvirálják, a helyreállításra 1925-1926-ban kerül sor56 (9. kép). A nagyhéten felállított Szentsír 1827 előtt a karzat alatt volt; akkor újat készítettek, megőrizve a korábbi sír Krisztus-szobrát, amit a karzat átépítése miatt főoltár elé helyeztek, mert itt a templom minden pontjáról jól látható, és 48 Ezekről Pólyák 1998,151-159. Ismertetése különösen figyelemre méltó, mert sok, a háztörténetben nem dokumentált adatot szemtanúként rögzít. 49 A budapesti, addigra már felszámolt Magyar Szentföld (II. kerület, Heinrich István utca 3-5.) Szent Család kápolnájából, i. m. 156. Vö. Hist. 2. kötet, 54. A Magyar Szentföldről lásd Prakfalvi 2003, 67-69; Majsai 1947, 27-30. Utóbbi a domborműről részletes ikonográfiái leírást ad, és alkotóját, G. Fekete Gézát is megnevezi. 50 Vis. Can. 1841-1842. 328. 51 Pólyák 1998, 153-154. 52 Vis. Can. 1841-1842. 328. 53 Ekkor Paulus Magyar Gyulay és Vincentius Gály „organifices” javítják, Hist. 1. kötet, 34. 54 Erről a Historia Domus nem szól, az orgonatervekkel kapcsolatos levelezés megtalálható a templom levéltárában. 55 Hist. 1. kötet, 161; 2. kötet, 2-3. 56 Hist. 2. kötet, 24-25. 142
