Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. és Szent Sebestyén alakját ábrázolták: bizonyára még elevenen élt a pusztító járványok emléke.23 Első orgonája háromváltozatú,24 a feljegyzések szerint régi és elhasználódott,25 (a Historia Domus 1794-es bejegyzése szerint az első plébános idejéből való, tehát 1768 előtti), 1794-ben újat szereznek be. Ugyanekkor a főesperesi látogatás jegyzőkönyve szerint új karzat készült, fából.26 Az orgonáról és orgonakarzatról szóló bejegyzések nemcsak a zene iránti igényt jelzik, de egyúttal azt is valószínűsitik, hogy ekkor még nem gondolkodtak új templom építésében. A kis épület állaga azonban néhány év alatt annyira leromlott,27 hogy rövidesen új építésébe kellett fogni. Lehetséges az is, hogy a régit eleve ideiglenesnek szánták, abban a reményben, hogy a középkori - és a 16. század óta a virágzó református gyülekezet által használt - templomot visz- szakaphatják (visszavételre épp az anyaegyházban, Üllőn volt példa). A berendezés és a liturgikus felszerelések egy részét is, úgy tűnik, a másutt felesleges, vagy nélkülözhető darabokból adták össze, legalábbis ezt olvasom ki az 1777-es jegyzőkönyvben ismétlődő „régi”, „használt”, „rossz állapotú” kifejezésekből. Az istentiszteletre vonatkozóan ezek a korai források szűkszavúak: vasár- és ünnepnap 9-kor van mise és szentbeszéd, délután kettőkor litánia. A gyónás és áldozás időszaka húsvét és karácsony.28 Az Oltáriszentséget azonban misén és litánián is gyakran kihelyezik, bizonyságául annak, hogy egy olyan korban, amikor a tényleges Communio ritka, a szemlélés szerepe megnő. Gyakoriak a körmenetek; ebben a korszakban „a szentségi körmenetek különösen hozzátartoztak minden nagy ünnephez”.29 Monoron, ha az időjárás engedi, körmenetet tartanak a hónap első vasárnapján, továbbá virágvasárnap, húsvétkor, búzaszentelőkor és Úrnapján (korabeli terminológiával Theophoria, Istenhordozás ünnepén). Ezeken az alkalmakon az Úr Szent Testének Társulata30 szolgál; maga a társulat talán 1771-ben alakult, egy - a Historia Domus által is feljegyezett - misszió alkalmával. Az 1777. és 1782. évi egyházlátogatási 23 Pest megyében 1739-1742 között: Schramek 2014. 24 Vis. Can. 1777-1779. 2. kötet, 498. 25 Organum trium mutationum antiquorum, i. h.; organum vetus, Vis. Can. 1781-1785. 1. kötet, 471. 26 Vis. Arch. 1793—1797, 1794. évi bejegyzés, 394. 27 Vis. Arch. 1798-1800, 1799. évi bejegyzés, 462. 28 Vis. Can. 1777-1779. 2. kötet, 503. 29 Hermann 1973, 330. 30 A18. század nálunk a vallásos társulatok virágzásának kora (Szántó 1984, 2. kötet, 308.), Az Úr Szent Testének Társulatát Migazzi Kristóf váci püspök különösen szorgalmazta Chobot 1917, 2. kötet, 626. 138
