Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. getés közben előjött, hogy következő év október 1-én több látogatót is vár. „Ez évben tehát adoratio napján mentem tiszteletére, s ott találtam kerületünkből Mild lelkész urat, a szomszéd districtusból a Rádi lelkészt egy dolmányos nemes barátjával kitől, mint ismeretes cselszövőtől tanácsos volna tartózkodni77 Ebből az idézetből képet kaphatunk egy részt Virth Mihály emberi kapcsolatairól, másrészt Somogyi Miklós rádi plébános és a világi személy bizalmas kapcsolatáról. Az alesperes megengedhetetlen hangnemben utasította rendre engedetlen káplánját így szólította: „ ...maga hazudik, ha valamit nem tekintettem volna rég kivetettem volna a plébánáról....magát phantastának tartja az egész megye ” A plébános és segédlelkésze közti konfliktust jól szemléltetik ezek a sorok. Ekkor érkezett meg a már fentebb említett levél, melyben elmarasztalták Vizy Józsefet, de előtte is ő volt a téma. „Lássa milyen szamárságot követett el, tudtam és lesz következése, a minapjában itt tanászott császári hadak már bevasalták volna ha magamat közbe nem vetem ” Amíg a szakácsnő az ételt tálalta, arról szólt az eszmecsere, hogy vajon ki vádolhatta be a káplánt Knezovich dandárparancsnoknál. A beszélgetés alatt elhangzott Babos József uradalmi ügyész neve is, amikor a káplán közbe vágott, hogy biztos nem ő volt, hiszen közöttük baráti kapcsolat van, néhány napja sokat sétáltak és beszélgettek az angolkertben. Erre Virth Mihály közbeszólt, kissé gunyoros hangnemben: „Nem sétált vele, hanem utána szaladt a kertben mint a kutya” Az uradalmi ügyész és a káplán feltételezett barátsága is jó példa a papság és a világi személyek sűrűbb érintkezésére. Az alesperes szavait az asztaltársaság kárörömmel fogadta, ami feldühítette Vidra Ferencet. „ Többi a vad tréfát nem nézhettem, azért fölkelvén aludt hangon mondám paptársam ilyen lealáztatását többé nem nézhetem ” Ezután hangzott el a plébános szájából, hogy tűrhetetlen viselkedése miatt Virth Mihály többet nem kap káplánt maga mellé. Erre Somogyi Miklós rádi lelkész és az alesperes székeiket elrúgták és gyalázó kifejezésekkel üldözték Vidrát egészen az ajtóig. Az ollári plébános meglepve tapasztalta, hogy november 14-én a kanizsai espereskerület koronáján Virth Mihály megnyitó beszédében hosszadalmasan és keményen kikelt ellene, holott elmondása szerint csak tréfának szánta, amit mondott az alesperesre, nem gondolta, hogy ezt az esetet szentszéki eljárás fogja követni. Megtudhatjuk, hogy nem ez volt az első eset, hogy Virth valaki ellen felszólalt korábbi koronák alkalmával, Fittler Gábor és Boros Ferenc nevét említi a levél; mindkét személlyel voltak konfliktusai az alesperesnek. Mivel Vidra Ferenc 1849. december 12-én nem jelent meg Veszprémben, így az új tárgyalásra 1850. március 7-én került sor. A veszprémi szent széki bí77 ibid. 128
