Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az 1750-ben megalakult veszprémi izraelita hitközség központja a Buhim völgyben, a Séd patak partján volt. Itt volt az imaházuk, vágóhídjuk és a rituális fürdőjük is. A hitközség megalakulásakor 10-12 zsidó család élhetett Veszprémben. 1770-ben is csak 13 zsidó család szerepel az akkori zsidóösszeírásban, illetve 1781-ben a chevrakönyv mindössze 36 tagról ad számot. Az 1800-as évektől kezdve a zsidóság száma erőteljes növekedésnek indult. Az 1800-ban kiállított portio-kimutatásban még csak 29 fizetőképes személy szerepel, az 1809. évi listán, amely a püspöknek, mint földesúrnak fizetett Schutzgeld63 kivetését tartalmazza, már 49 személy található, az 1811. évi hasonló listán pedig már 60 zsidó személyt sorolnak fel.64Az 1757. évi veszprémi lélekösszeírás tehát nem említ izraelita felekezetű lakosokat, de más forrásokból bizonyított, hogy a 18. század első évtizedeitől kezdve, püspöki engedéllyel és a püspök joghatósága alatt - később káptalani területeken is - éltek zsidók a városban. Összegzés A tanulmányban bemutatott és elemzett 1757. évi veszprémi lélekösszeírás adatsorai mögött egy város társadalma, egy közösség élete mutatkozik meg. Az összeírás pillanatfelvétele egy statikus képet örökített meg, de a statikus képen túl egy dinamikus társadalmat láthatunk. A 18. századi Veszprém társadalmát, fejlődését különböző- történelmi, demográfiai, kulturális - hatások érték. Az összeírás számbeli adatai, arányai a történeti háttérrel kiegészülve egy teljes képet adnak a város társadalmáról. Veszprém a 18. században egy népességében növekvő városi társadalom képét mutatja. A lakosság száma több, mint kétszeresére növekedett a század első évei és 1757 között. A város homogén társadalma egy heterogén, többpólusú társadalmi rétegződés irányába mozdult el. A város felekezeti változásaiban egy erőteljes átrendeződést figyelhetünk meg. A 17. századi protestáns Veszprémből pár évtized alatt egy katolikus többségű püspöki székhely lett. Ezek az újonnan kialakult felekezeti arányok később még jobban megerősödtek. A 18. század folyamán új felekezet - az izraelita felekezet - jelenik meg a városban, amely felekezethez tartozó személyek külön társadalmi csoportot is alkottak. A városban kimutatható, hogy az egy felekezethez tartozók egy tömbben, városrészben telepedtek le, külön iskolával, imaházzal, templommal. Ez megfigyelhető a reformátusoknál, evangélikusoknál és a zsidóknál is. 63 A földesúmak fizetett védelmi adót jelentette. 64 Kun 1932,20. 100
