Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

K. Csilléry Klára néprajzkutató Budapest: Képek a szentsarokban

kassai dóm 1474—77 közt festett Szt. Erzsébet-főoltárának a wartburgi lakomát ábrázoló tábláján — igaz, másrészt nincsen Szt. Erzsébet születésének jelenetén sem —, holott a kórházi szobát bemutató mindkét oltártáblán tudott helyet szorítani a festő az ott nyilván elvárt oltárnak. A német parasztszobák monográfusa, Margarete Baur-Heinhold bizonyára a dél-német lakások asztalszögletének jellemző, feszületből és szentképekből álló együttesére céloz, azt írva, hogy a „Herrgottswinkel", a szentsarok az ellenreformáció nyomán alakult ki.

1 Ám arra a kérdésre, hogy a szobának miért éppen ebben a szögletében kerültek felaggatásra a képek, a képtisztelet fokozására tett ellenreformációs törekvések nem adhatnak választ. Az összefüggésnek épp fordítottnak kellett lennie, hiszen az a gyakorlat, miszerint a lakótérnek ebben a szögletében kapott helyet a házi kultusz és az ünnepi cselekmények, kétségkívül nagyobb múltú, mint a szentképek meghonosodása a magánházak falán.

2 3. kép. Szentkép az asztal fejénél. Előkelő étkezés. Miniatura, 17. sz. Leningrád, Szaltikov-Scsedrin Könyvtár. O. Zveginceva: Drevnerusszkaja knizsnaja miniatura. Leningrád, 1970 után. 33