Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Salat Imre római katolikus plébános Máriafalva: A brugenlandi magyarok és vallásos életük

a jubileumára összegyűlt kilenc gyermeke mind akadémikus lett. Végül az alsóőri születésű Farkas János esperes-plébános, aki nem csak kitűnő biológus volt, a burgenlandi flóra egyik legjobb ismerője, hanem aki jóízűen előadott humoros történeteivel is egész életében „Isten derűjét" hirdette. Itt említjük meg a múlt évben elhunyt Aumüller Istvánt, aki etnobotanikával foglalkozott, erről írt és adott elő magyarul is. Még egy területről kell megemlékeznünk, ami a nyelv és népi kultúra megőrzése terén nagy jelentőségű, és ez a népi színjátszás. Nem csak az egyes magyar falvak „nagy eseménye" amire több százan sőt ezren is összejönnek, hanem új szavak és fogalmak megismerésének és elsajátításának is kitűnő alkalma. Alsóőr, Felsőőr (ma már csak a reformátusok, korábban a katolikusok is) és Felsőpulya öregjei és fiataljai évente legalább egyszer, az előadást többször is megismételve népszínműveket adnak elő, ugyanakkor a gyermekek karácsonyi játéka (betlehemesek, bölcsőcskék, háromkirályok) is nagyon népszerű. Többen, akik otthon esetleg már csak németül beszélnek, itt szólalnak meg először magyarul, mégpedig a helyi nyelvjárásban. Lehet, hogy ebben talán tudat alatt is hat az a tény, hogy itt született 1772ben az első ismert és ünnepelt magyar színésznő: AlsóőriMoór Anna, a Kelemen László-féle magyar színtársulat „üdvöskéje" akiről Kazinczy is lelkesedve írt, Jókai pedig két egyfelvonásost is szerzett. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a legkisebb magyar faluban, őriszigeten az ősi kistemplommal szemben az árkádos és füstös-konyhás volt községháza és községi kocsma egy kocsi-színt zár körül. Ez az udvar árnyas fáival a régi vándorszíntársulatok fellépési helye lehetett, amit feltétlenül meg kellene őrizni. Az épületekben pedig a falu kereskedőjének Pathy Lajosnak gazdag magán néprajzi gyűjteményét elhelyezni. A magyar vonatkozásai miatt jelentős múzeumokat, gyűjteményeket ül. skanzeneket szeretném még megemlíteni. Mindenekelőtt a kismartoni (Eisenstadt) tartományi múzeumot, amelynek alapját a borkereskedő Wolf Sándor vetette meg, aki a századforduló magyar íróinak — így pl. Ady Endrének — is pártfogója volt. Azután Nagymartonban (Mattersburg) egy öreg malomban elhelyezett „Gegenwarts Volkskunde" intézetet, a köpcsényi (Kittsee) Batthyány kastélyban elhelyezett Középeurópai Néprajzi Múzeumot, litt lesz 1990. szept. 29—30-án az ausztriai kisebbségek nagy konferenciája, amelyen az „anyaországokat" is miniszterek fogják képviselni. Liszt Ferenc szülőháza, az Esterházy birtok egykori gazdatiszti háza Doborjánban (Raiding) is múzeum, csakúgy mint a szalónaki vár (Burg Schlaining), ahol főleg népi bútorokat gyűjtenek és a szenteleki (Stegersbach) egykori Batthyány vadászkastély mely a burgenlandi népviseletek gyűjteményét mutatja be. Felsőlövőn Simon, Franz, Alsóőrött Seper Károly által szervezett gazdag gyűjtemény képezi a helytörténeti múzeum alapját. Felsőőrben Tóth Lajos gyűjteményét az utóbbi években széthordták, reméljük nem kerül hasonló sorsra a már említett szigeti gyűjtemény. 97