Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)
S. Lackovits Emőke néprajzkutató Veszprém: Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában
rok Nagyasszonya gondolatkörhöz kapcsolódó. Osztrák—német közvetítéssel, amelyben Maria Zellnek jutott a főszerep, terjedtek el a Svata-Hora-i Szűz Mária ábrázolások (merev tartású, kisméretű, vörös és kék, esetleg még sárga színre festett, fából faragott, koronás, álló Mária szobor jobb karján a ruhátlan Kisdeddel). Példányaik Nyugat-Magyarországon, Sopron környékén, valamint ferences búcsújáróhelyek körzetében, a Veszprémi Egyházmegyében is fellelhetők. Elsősorban képeken, színes nyomatokon terjedt a máriatölgyesi kegyszobor Madonnája. A díszes ruhában, palástban álló Mária bal karján az almát tartó gyermek Jézust jobb kezében pedig jogart fog. Lába alatt a holdsarló, mögötte a Napkorong, fején korona. Gazdagon díszített, változatos ruhája utal az eredeti öltöztethető voltára. Ugyancsak a Magyarok Nagyasszonya ábrázolás egyik változata. 23 (9. kép: Zelli Mária). Lucas Cranach Madonnája (Innsbruck) az előképe a passaui Maria Hilf kegyképnek (csillagkoronás, palástos Mária, jobbján az őt ölelő gyermek Jézussal), amely másolatai német közvetítéssel terjedtek el vidékünkön. Megtalálhatók nemcsak német, hanem magyar házakban is. Gyakoribb megjelenési forma a Palástos Madonna. Utóbbi a minden veszedelemtől óvó, védelmező anya szimbólumává lett. A gondolatnak középkori szokás az alapja. Az I. világháború után a hadifoglyok hozzátartozói, a rokkantak és hadiözvegyek megsegítésére fordították az e típushoz tartozó, egyszerű kivitelű, különböző méretű képek eladásából befolyt pénzösszegeket. Egyik legelterjedtebb ábrázolás a Hétfájdalmú Szüzanya és Mária Szive. Kultuszának felvirágoztatásában komoly érdemeket szereztek a ferencesek. De a népi vallásos költészet is állandó táplálója volt ezeknek az ábrázolásoknak. Egyik legszebb változat Sasvár (Sa§tin) kegyképének kisméretű, kék, vörös, sárga színnel festett, fából faragott másolata, ahol Mária ölében tartja elhanyatló testű halott fiát. A Fájdalmas Anyának egyik gyakori képi megjelenítése (Mater Dolorosa) amint ölében fogja halott fiát, s szívét hét tőr szúrja át. A 13. század óta elterjedt, gyakori ábrázolás. Kultuszának ápolásában vidékünkön nagy szerepe volt a sümegi ferenceseknek (az itteni Pietát fr. Richter Ferenc Domokos győri karmelita faragta). (10. kép: Sasvári Piéta). A 15. század óta ismeretesek a Rózsafüzér Testvérületek, amelyekhez szorosan kapcsolódik az Olvasás Boldogasszony (Rózsafüzér Királynéja) ábrázolás. Kultuszát főként ezek a társulatok terjesztették. Faragott, hordozható faszobrát térségünkben a liturgiának megfelelően öltöztették. Ezek az öltöztetős Máriák különösen Dél-Dunántúlon terjedtek el. Képi ábrázolása is ismert. Ezen Mária rózsafüzért nyújt a lábánál térdeplő Szent Domonkosnak. Ehhez az ábrázolási típushoz tartoznak a rózsával, rózsakoszorúval megjelenített Mária képek is. (Előképeik között bizonyára ott vannak Dürer 1506., Caravaggio 1604., Veit Stoss alkotásai.) 2 4 Bár búcsújáróhelyeken megtalálható, mégsem elterjedt a Karmelhegyi Boldogasszony vagy Skapulárés Mária ábrázolása. Képen és szobron is ska60
