Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

S. Lackovits Emőke néprajzkutató Veszprém: Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában

S. Lackovits Emőke: VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK ÉS FELIRATOK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI PARASZTI KULTÚRÁBAN Az ábrázolások helye a vallásos életben: A magyar vallásos népélet és általában a paraszti vallásos élet gazdag, s meglehetősen változatos tárgyi emlékekkel rendelkezik, amelyek ma részben családok és magánszemélyek tulajdonában, elsősorban funkcionáló tárgyakként, részben pedig köz- és magángyűjteményekben találhatók. Ezek nagyrészt gipszből, porcelánból, kisebbrészt fából és viaszból készült szobrok, nagyszámú színes papírnyomat, néhány üvegkép, valamint türelemüvegek: Jézus Krisztust, a Szentháromságot, Szűz Máriát, a Szent Családot, egyes segítő és patrónus szenteket jelenítenek meg. Római katolikus közösségekben nagy jelentősége volt — van az ábrázolásoknak, amelyek az egyéni és közösségi hitélet kiteljesedését, elmélyülését, a hívek tanítását, épülését szolgálták. Magyarországon a hitélet kivirágzásának ideje a török hódoltság és az azt követő háborúk megszűnése után döntően a 18. századra esett. A templomépítő évszázad a barokk térhódítása is volt hazánkban, amikor az emberek mély hite tettekben is megnyilatkozó vallásossággal párosult.

1 Széleskörűen és maradandóan kiteljesedett a Mária-kultusz, a szentek és őrangyalok tisztelete, ismét előtérbe került a szentelmények használata, a családok vallásossága elmélyültté lett, jámbor társulatok jöttek létre, általánossá vált a közös imádkozás, amelyben a vallásos ábrázolások jelentős szerepet játszottak. Mindezek kibontakoztatásában kimagasló tevékenységet fejtettek ki a jezsuiták, de komoly szerep jutott a veszprémi Egyházmegye ez idő szerinti püspökének, Padányi Bíró Mártonnak (1742—1760), valamint a ferences szerzeteseknek és a búcsújáró helyeknek is.

2 A vallásos ábrázolásokhoz viszonylag olcsón juthattak hozzá a hívek, elsősorban a búcsúkon, vásárokon, de vándorárusok révén is. Szokássá vált ezen ábrázolások ajándékozása. Szerepük kimutatható a népi gyógyászatban, de hitvédelmet is szolgáltak. A 18. század változatos metszeteit a 19. században színes nyomatok váltották fel.

3 A múlt század második és századunk első feléből származó, a falusi otthonokban őrzött szentképeknek, szobroknak előképei részben a középkor művészetében keresendők, azonban a barokk kellett ahhoz, hogy nagy gazdagságban felszínre kerüljenek.

4 Az ábrázolások alapjául a Szentírás, az apokrifok, a legendák és látomások szolgáltak. Megtalálhatók közöttük a búcsújáró helyek kegyképeinek 44