Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)
Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)
5 Vizkelety András: Nomádkori hagyományok vagy udvari-lovagi toposzok? Észrevételek Szent László és a leányrabló kun epikai és képzó'művészeti ábrázolásához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1981, 253-275. 6 Lukács Zsuzsa, i. m. 163. 7 Huszka József i. m. 215-216. 8 Levárdy Ferenc: Magyar Anjou Legendárium, Bp. 1973. 82 r-83 v . 9 Farkas Attila: A keresztény szimbolika teológiai alapjai. Teológia, V. évf. 4. sz. 1971.266. 10 Kurcz Ágnes: A magyarországi lovagi kultúra kérdései. Bp. 1975. 11 Vizkelety A., i. m. 274. 12 Pnofsky Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben, Bp. 1984. 312. 13 Képes Krónika, Bp. 1978. 107. 14 Magyar Anjou Legendárium, XV. és XVI. kép. A Legendárium krisztianizáló értelmezését valószínűsíti az is, hogy a László legenda eló'tti képen az ördögűzés jelenete látható - IX. kép: quomodo portabat crucem contra demonem - felirattal. Ezt követó'en indul a László legenda képsora, és éppen a pogány kunok üldözésének jelenetével: - X. quomodo pugnabat cum tartaris". 15 László király emlékezete, Bp. 1977. 52. 16 Pnofsky E., i. m. 320. 17 László király emlékezete. 18 Képes Krónika, 1978,126-127. 19 Szent László csodatételeit felsorolja Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről, Bp. 1928. 20 Anonymus: Gesta Hungarorum., Bp., 1977.124. 21 Anonymus, 165. 22 Anonymus: u. o. 23 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza., Bp. 1966, 572. 24 Györffy György: A székelyek eredete és településük története. Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér, Bp. 1941. 35-86. 25 Szabó T. Attila:Kalotaszeg, 469. 26 Adalékok a székelyek korai történetéhez. Honismeret, XIII. évf. 1985. 5. sz. 2229. 27 Györffy Gy.: A székelyek eredete ... 43. 28 Györffy György : István király és műve. Bp. 197 7. 199. 29 Györffy Gy., и.о. 200. 30 Székely György: Településtörténet és nyelvtörténet a XII. századi magyar nyelvhatár kérdéséhez. Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp. 1984. 323. 31 Képes Krónika. 1978.119. 32 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország . . . 573. 3 3 Lásd : Horváth Cyrill Lm. 34 Lukács Zsuzsa i. m., 38 falképciklusról közöl adatot. További hat legendaábrázolásról a következő' forrásokból tudunk : - A Székely Újság 1935. szeptember 8-án megjelent 37. számában K. Sebestyén József Szent László legendájának ábrázolását feltételezi a nagykászoni középkori templom falképtöredékei alapján - Debreczeni László és Kelemen Imre az 19371938-ban kijavított és újjáépített oklándi templom (XIII. sz. ?) északi falán találták meg a László legenda falképeit. Lásd bővebben: Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei, Bukarest, 1981, 230. - Csetnek (Stitnik) középkori templomában Szent László legendájáról Levárdy Ferenc tesz említést, Levárdy Ferenc: Magyar templomok művészete, Bp. 1982,106. - Vlasta Dvofsková: La légende de saint Ladislas découverte dans l'église de 211
