Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

rendként indultak Mén-Marót ellen harcba. A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek, s ők maguk elöljáróban a székelyekkel Mén-Marót ellen lovagoltak."

20 Pais Dezső Anomymus székelyek (Siculi, Sicli, Sycli, precedentibus Siclis) kifejezését így jegyzeteli: — Anonymusnál még nem Erdélynek a lakói, hanem Bihar vára tájékáról a Tas és Szabolcs visszatérésénél leírt Meszesi-kapu — Szeghalom úton jöhettek a Kórógy-érig a Mén-Marót ellen vonuló magyarok elé. Történeti adataink alapján ugyanezt a vidéket, pontosabban az érmelléki Székelyhíd környékét tekinthetjük az erdélyi székelyek korábbi szálláshelyének. Az Anonymusnál szereplő bihari kozárok meg az Edőmen-féle kunok (illetőleg kumánok) mellett szintén a honfoglaló kabarok egyik nemzetségét kereshetjük a székelyekben. Az Edőmen kun: chun : hunjaival való kapcsolatuknál fogva teszi őket Anonymus Attila népévé, a Krónika pedig Edőmen—Csaba—Attila ivadékokká.

21 Győrffy György a következőket teszi még hozzá: „A székelyek bihari lakterületének nyoma maradt a Sebes-Kőrös völgyében, a Kalotaszegen és Dél-Biharban is."

22 Több helynév utal a székelyek hajdani Bihar környéki jelenlétére. DélBiharban Székelytelek, Észak-Bihar területén Székelyhíd falunév.

23 Telegd község nevére utal a „telegdi székelyek" megnevezés.

24 Kalotaszegi székely-összetételű helynév Székelyó folyónév, Székelytető és Székely dűlőnév.

2 s Számos helynév felsorolásával erősíti meg a székelyek hajdani bihari tartózkodását Benkő Lóránd is.

2 6 A bihari székelyek társadalmi szervezetére hoz adatot a Váradi Regestrum, melyben Ebej falu lakóit (ma puszta Nagyszalonta mellett) 1217-ben mint a Székelyszáz centurionátushoz tartozó várjobbágyokat említik.

2 7 Az 1068-i események másik színhelye a Meszes hegység közelében fekvő Kerlés falu és annak határában Cserhalom. A Meszes hegység keleti lábánál, az ún. Meszesi-kapu védelmére Szent István telepített Doboka várához csatolt egyharmadon „Jenő-törzsbeli vitézeket és székelyeket."

28 E vidék helynévanyagában is szerepel székely-összetételű név: Székelyáj.

29 Székely György a Szolnok-Doboka vármegyei székely településekkel kapcsolatban a következőket állapítja meg: „A magyar település szempontjából pedig fontos volt a Meszes hegység, egy, a Szamosba ömlő Egregy patak és a Kraszna vízvidéke közötti középhegység. Ez eredetileg gyepű volt, de a XII. század második felében, amikor a szászokat Erdélybe telepítették és a szász telepek védelmében a székelyek szerephez jutottak, a meszesi gyepüket feladták, az őrök pedig az új védelmi vonalra kerültek.

30 A bihari és Szolnok-Doboka-i székelyek X—XII. századi településtörténeti adatait megvizsgálva nézzük most miként kapcsolódhattak hagyományaik Szent László alakjához. Salamon király uralkodása idején (1063—1074) a király és a vele szemben álló hercegek Géza és László között fel-felújuló belső küzdelemben a 204