Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

Karácsonyi jászol az alsó templomban. Esztelnek, 1990. rencnek Esztelneken világi tisztelői is voltak, a harmadikrendiek. Szent Antal, ölében a kis Jézussal és liliommal a tisztaság jelképe, de a segítő kegyelemé is: hozzá fordulnak a vásárba indulók, a férjhezmenni vágyó leányok, tőle várják az elveszett tárgyak „kieszközlését", a különféle nehézségek leküzdésébeni közbenjárást. Segítségéért pénzt ajánlanak fel, vagy kilencedet tartanak (kilenc kedden ájtatoskodnak). Szent Józsefet mint a Szent Család tagját tartják számon. Képmása úgyszólván minden háznál megtalálható rendszerint az ágy feletti olajnyomaton, az újszülött Jézuska és Szűz Mária társaságában. Ennek megfelelően a karácsonyi ünnepkört asszociálja, mely az adventtel kezdődik a minden reggeli rórátéval, ünnepre készülődő szent gyónással — áldozással, böjttel, a hangos mulatságok kizárásával, a karácsonyt megelőző nyolc napon át a Szent Család szálláskeresését felidéző hasonló nevű szokással. Szűkebb csoportok házról házra viszik a szentképeket és együtt imádkoznak. Az ünnepkör a templomban és házaknál eljátszott betlehemezéssel tetéződik.

22 A Szent Család, az esztelnekiek tudata szerint, oltalmába veszi a haldoklókat, az idősebbek ezért imádkozzák: „Jézus, Mária, szent József, halálomkor állj mellettem, ámen." A heti rendtől eltérően, az oltári szentség szerzéséről vasárnap emlékeztek meg: a korábbi évtizedekben működő, felnőttekből álló Oltáregylet szervezésében, minden hónap első vasárnapján tartottak szentségimádást. Az ezzel kapcsolatos legnagyobb ünnep — sokak szerint a legszebb valamennyi 167