Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

náltak az orcájára. A bajonét lehasította. S azóta ragasztották többször, de nem fogta meg. Nem mentek semmire. S most a csángók mennek a Mária után. Keresik a Szűzanyát. Azt mondták, hodzs udzs vitték el innét, mind edzs zsák szalmát. S mikor odaértek a Csíksomijóra, onnan nem tudták megmozdítani. Ott kapott lakást a Mária."

9 Amint látjuk, a változatok mindenike egyöntetűen és határozottan a Bakó melletti Barát (Barátos, Barátfalva) nevű csángó faluból származtatja. A magyar katonák általi menekítés is állandó mozzanata a monda változatainak. A szobor megnehezedésének motívuma tulajdonképpen a csíksomlyói kegyhely eredetmondája, a hely kiválasztott szent voltának legitimálása. Voltaképpen egy általánosan elterjedt vándormotívumról van szó, az ellenségtől elrabolt kegyszobrok megnehezedéséről több búcsújáróhelyen mesélnek történeteket. A monda befejező része, a csodatevő Mária-szobor kifizetésére vonatkozó rész újkeletű minden változatban. A benne szereplő Salamon Mihály nevű bírót vagy leszármazottait az adatközlők többsége személyesen ismerte. Anélkül, hogy a mondák kapcsán kellőképpen meg nem alapozott szakszerűtlen következtetéseket vonnánk le a csíksomlyói Madonna eredetére vonatkozóan, tudatában kell lennünk néhány történelmi ténynek, amelyek kapcsolatban lehetnek a szobor eredetével. 1510-ben, amikor a moldvai vajda újra a magyar király fennhatósága alá került, a szalvatoriánus magyar ferencesek Bakóban kolostort építettek, melyben a XVI. század folyamán zavartalanul működtek szoros kapcsolatot tartva a kétnapi járóföldre fekvő somlyói kolostorral. De a bakói rendházat 1574-ben a török elleni háború idején felégették, úgy hogy csak egyetlen öreg barát maradt ott. Pár év múlva a ferencesek megpróbálták a kolostort visszaszerezni, de amikor 1611ben az akkori moldvai püspök betelepedett a kolostorba, végleg kiszorultak onnan.

10 Szükséges tudnunk azt is, hogy a mondában szereplő Barát (vagy Barátos) nevű helység

1 ! P. Gegő Elek 1838-ból származó közlése szerint Bákóval(!) és több más faluval együtt (Skine, Sóspatak, Terebes) Kalugerpatak (ma: Lujzikalagor) plébániájának filiájaként szerepel.

12 A sokatmondó Barát — Barátos — Barátfalva helynévnek megfelel az a hagyomány, mely szerint ez a moldvai plébánia a ferencesek irányítása alatt állott. Ezek a körülmények, ha nem is bizonyítják azt, hogy a kegyszobor Moldvából került Csíksomlyóra, nem is zárják ki ennek lehetőségét. „Menünk a Szűzanya után." „Keressük a Szűzanyát." — Mondják a Csíksomlyóra zarándokoló csángó magyarok. A kegyszobor moldvai eredete magyarázhatná a csángóság erős ragaszkodását a somlyói Máriához. Vonzódásunknak a történelem folyamán gyakran tanújelét adták. Századok óta nagy tömegekben jelentek meg a somlyói búcsún, vállalva nemcsak a hosszú út viszontagságait, de — a XVII—XIX. század folyamán a határon való veszteglést is. 1744ben például ötezren zarándokoltak Csíksomlyóra, ami az akkori népesedési 140