Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás mint gyónás

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

PETRES CSIZMADIA GABRIELLA

Az önéletírás mint gyónás

A narratív fordulat1 óta a társadalomtudományokban elteijedt az a feltevés, miszerint az ember egyik legalapvetőbb narratív szükségletét saját történetének elbeszélése képezi.1 2 Ez az önkifejezési és önelbeszélési szándék - korunk társadalmi megítélése alapján, a fogyasztói társadalom perspektívájából tekintve- egyrészt megnyilatkozási kényszerbe, az én megmutatásának vágyába torkollik, amit Martin du Gard piedesztál-kómak minősít,3 másrészt vallomáskényszerként nehezedik az egyénre, amit James W. Pennebaker feltárulkozási szükségletnek nevez, és kategorikusan így fogalmaz: „Létezik bennünk egyfajta sürgető feltárulkozási kényszer. Ha nem táljuk fel gondolatainkat és érzéseinket, az egészségtelen. Ha feltáljuk, az egészséges.”4 Pennebaker kategorikus kijelentésével feltételezi, hogy a fizikai és lelki egészség, a testi-lelki jólét között mechanikus, közvetlen viszony található. Ez a megállapítás azonban alapvetően a mai nyugati civilizáció kulturális beágyazottságára, korlátok nélküliségére érvényes- tehát nem univerzáliaként értelmezhető ugyanis egyrészt a feltárulkozási igény a fogyasztói társadalom deszakralizáltságának köszönhető, történeti folyamatok révén alakult ki, másrészt léteznek olyan kultúrák, ahol a személyiség integritását éppen a hallgatás, a feltárulkozás elkerülése tartja meg.

Ez a megmutatkozási és feltárulkozási vágy tükröződik vissza korunk szóbeli élettörténet-meséléseiben, illetve az írott nyelvű önéletírásokban is. Pataki Ferenc az említett funkciókat az elmúlás-élmény sürgető nyomhagyási késztetésével egészíti ki, így értelmezésében az élettörténet elbeszélésigényének hátterében alapvetően háromféle intenció húzódik: 1. a lét végességének tudatosítása, 2. az egyén saját individualitásának kifejezési igénye, 3. önigazolási szándék.5 Az egyén ennek értelmében nem csupán azért kezd élettörténete mesélésébe,

1 A narratív fordulat értelmében nem csak az irodalomtudomány, hanem a történettudomány, pszichológia, filozófia, szociológia, politológia, jog- és neveléstudomány is narratív jelleggel, elbeszélésként közelítik meg tárgyukat, narratív struktúrákat feltárva bennük. Ennek értelmében a narrációt alapvető kulturális jelenségként foghatjuk fel.

2 Erős 2004. 295-299.; László 2001.7-9.; László 2005. 10-23.

3 Pataki 2010. 270.

4 Pennebaker 2005. 14.

5 Pataki 2010. 269.

565