Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. szobor16 elkészülte is. A felvilágosodás ezeket a szobrokat ruhaállványnak tekintette, és ezért sem a művészethez, sem az istentisztelethez nem méltónak, illetlenségnek, burleszk- nek, haszontalan cicomának, a vallás nevetségessé tételének tartotta az ilyen ábrázolásokat. Ennek hátterében az áll, hogy néhány szobor valójában csak torzó volt, nem volt rendes teste, ezért ezeknek művészeti értéket sem tulajdonítottak, kontármunkának számítottak. Hazánkban II. József lépett fel hevesen e gyakorlat ellen, de tiltó intézkedései halála után nem bizonyultak tartósnak.17 E korszak emlékét őrzi a mai napig a máriagyüdi kegyszobor, amely ekkor kapott aranyozott ezüst, merev előpalástot, melyet a császár elől megmentett arany- és ezüstvotívumokból készítettek.18 2. A máriakálnoki példa Példámban egy kis Győr-Moson-Sopron megyei település, Máriakálnok kegykápolnájának kivételes szépségű szobrát szeretném bemutatni. A szobor egy álló Boldogasszony-ábrázolás, bal kezében az áldást osztó gyermek Jézussal, kezében földgömbbel, jobb kezében kormánypálcával, fején koronával. Anyaga hársfa, amelyet nagyon vékony rézlemez borít, rajta mesterien finom 18. századi, rokokó festéssel. Alkotója, csakúgy mint eredete, ismeretlen. Mind a szobrot borító fémlemez, mind a festés, mind pedig a szobor farészei épek, feltehetőleg restauráláson még nem estek át, eredeti formájukban láthatóak. A restaurátori vizsgálatok alapján javítás, újrafestés csak a szobor felső, nyaki és fejrészén történt, valamikor a 19. század folyamán, vélhetőleg a kápolnát ért komoly tűzeset után.19 A kápolnáról meglehetősen kevés írott anyag maradt fenn, így főként Pávai Antal 1903-as kegyhelyleírására és egy szintén itt szolgáló pap, Weiss János 1972-es leírására támaszkodhatunk. Ezekből és a fennmaradt iratokból rajzolható meg a szobornak és öltöztetésének története. Pávai Antal kegykápolnáról írt munkája az 1500-as évek közepére teszi a szent hely kialakulásának időpontját. Ekkor feltehetőleg még csak egy fából a Jézuskával együtt kitűnik onnan, hogy a Szobor fején apró szegecsek helye látható, annak okából, hogy a ráadott ruha ne csússzon le a szoborról.” A tanulmány a kegyhely honlapján érhető el: http://csiksomlyo.ro/kegyszobor-oltoztetese. [2013. 04. 03.] 16 Palkó-Orbán 2000. 96-97. 17 Bálint 1943. 171. 18 Lantosné 1990. 50. 19 A szobor feltárását 2012-ben a Magyar Nemzeti Galéria szoborrestaurátora, Szentgyörgyi Edit végezte el. Közreműködését ezúton is köszönöm. 86
