Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. gyirmóti Tóth Krisztián zarándok adta meg: „Mindig hazajövünk, a Szűzanya nagyon szeret minket, és mi is Őt. Kedves búcsúhelye a fiataloknak. Minden évben jövünk gyalogosan 25-30 tövei. Kéijük, hogy segítse meg a családunkat, az időseket és a fiatalokat. Idén a fiatalok bűneiért ajánlottuk fel vezeklésül. Szeretnénk, hogy egészséges ifjúság, nemzedék legyen!” Úgy gondolom a győri kegykép történetét, kultuszát tovább érdemes figye­lemmel kísérni, kutatni! Véleményem szerint, kutatásom is bizonyítja, hogy a győri búcsúnak volt, van és lesz jövője. Köszönet azoknak, akik ehhez akár tudásukkal, írásukkal, akár részvételükkel, imádságukkal hozzájárultak! Erdélyi Zsuzsanna is többször kérdezte, szólította meg a búcsúsokat. Az ar­chaikus népi imádságzáradékok történeti kérdéseit kutatva megjegyzi: „Búcsú- sainkat két napon keresztül faggattam, közben gyakran hallottam: »Aki ezt az imádságot... elmondja... száznapi búcsút nyer...«”™ Ezek a búcsúsok ugyan nem győriek, hanem diósgyőriek voltak, és bár az imádságzáradék búcsút ígért, mégis érdemes a győri Könnyező Szűzanyához ellátogatni, akár a búcsúsok sokaságával, akár egyedüli magányban! Hetény János atya a győri vérrel könnyező Szűzanyáról írt könyvében ezt az ajánlást írta nekem egy vallási konferencián, Szegeden 2004-ben,70 71 ahol meg­ismertem, és a vele jó barátságban álló Bálint Sándorról tartottam előadást: „E könyv révén imádságos szeretettel ajánlom Lanczendorfer Zsuzsannát a győri Szűzanya oltalmába. Szegeden, okt. 6. Hetény János”. Ezt a csodálatos oltalmat adom tovább, és osztom meg a vallási néprajz ki­válóságával, szeretetteljes „nagyasszonyával”, Erdélyi Zsuzsannával, és kívá­nom, hogy az én „gyönyörű nagy vonzalommal” szeretett győri Szűzanyám kegyképe vigyázza minden lépését! Isten éltesse sokáig! 70 Erdélyi 1991. 117. 71 Bálint Sándor egyénisége két kisalföldi lelkész és a sorstárs szemével. 2004. október 6. Rítus és ünnep. 7. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia, Szeged, 2004. október 5-8. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom