Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. tekintve a búcsú résztvevői között azt láttuk, hogy a férfiak száma csekély, csu­pán 10 százalék. Ebben mindenképpen közrejátszhat az, hogy hazánkban ma­gasabb a nők átlagéletkora, valamint pedig az, hogy a nők sokkal buzgóbban gyakorolják hitüket, mint a férfiak (9. a) kép). A zarándokok életkorát vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a nők átlagéletkora 62 év, míg a férfiaké 59 év volt. Az idős korosztályra jellemző a búcsújárás. A legfiatalabb válaszadó a kérdőíven 22 éves, az interjúban 17, a legidősebb pe­dig 73 éves volt., Abban látom a jövőt, hogy minél szélesebb kört be kell vonni a búcsújárásba, fiatalokat, a környék iskolásait is” - vélekedett Kiss Tamás. A következő kérdés a résztvevők lakhelyére vonatkozott. Sok zarándok jön a környező településekről, például Vénekről, Kisbajcsról, Nagybajcsról, Bácsá- ról és Gyirmótról. Interjúalanyaim Barbacsról, Ivánról, Fertőszentmiklósról, Budapestről érkeztek.62 63 De nem csak a közeli falvakból és Győr vonzáskörze­téből jönnek a búcsúra, hanem az ország távolabbi pontjairól is, például Mis­kolcról, Sárospatakról. Sok résztvevő a határon túlról érkezett, a szlovákiai Nyitra megyéből, Zoboraljáról (9. b) kép).® Hetény János atya ezt megerősí­tette: ,A felvidékiek minden évben jönnek, ha tehetik, útra kelnek ilyenkor. Még Horvátországból is jönnek. Minden esztendőben május első vasárnapja a horvátoké. Például az én volt házvezetőnőm horvátzsidányi, ő például mind a kettőre jön. Jön március 17-én, de eljön május első szombat-vasárnapján is. A horvátok nagyon összetartanak vérségileg, vallásilag is.” Kiss Tamás arról tudósított, hogy ma már Írországból is jönnek zarándokok: „Az írek szeretnek utazni, pénzük is van rá. Plébániák, közvetlen kapcsolatok révén utaznak, de működik két olyan utazási iroda is az országban, amelyek kimondottan zarán­dokturizmussal foglalkoznak.” A búcsún sok a visszatérő vendég, a legtöbben évről évre visszajárnak a Könnyező Szűzanyához. Elenyésző azok száma, akik most jártak először a búcsún. „Mi annyira szeressük a Szűzanyát. Feltöltődünk itt, annyira jó érzés megcsókolni azt a kendőt, erőt ad.” (9. c) kép.) A legtöbb zarándok a családtagjaitól, rokonaitól, illetve barátoktól, ismerő­söktől szerzett tudomást a győri kegyképről és annak búcsújáról. Többen egy­házon keresztül, a szentmisén vagy a templomi hirdetőtábla plakátjáról érte­sültek a búcsúról. Egy ember sem jelölte be azonban az internetet, ennek oka 62 Megjegyzem, nagyon nagy tisztelete van a győri kegyképnek a magyarországi horvátok körében is. Május hónap első vasárnapján számukra van mise. Lásd még Május első vasárnapján a horvát nyelvű hívek tisztelgése fejezetet! Hetény 2008. 53-58. 63 Cétény, Csitár, Alsóbodok, Pográny, Nyitracsehi, Geszthe, Kalász helységekből. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom