Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Gyöngyössy Orsolya: ’Cognitive mapping’ – szakrális térben?
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. oltár, amely elsősorban esztétikai érzékét ragadja meg a színes virágok és a gyertyák miatt. Bár igényli, hogy tudja, és ismeije a szentek ábrázolásait, mindezt nem lelkiségi, hanem művészettörténeti szempontból tartja fontosnak. 4. Összefoglalás A kognitív térképeket elemezve megállapítható, hogy a vizsgált család nőtagjai esetében elsősorban kultikus gyökerű kötődési formákról beszélhetünk, de hasonlóan jelentősnek érzem a hagyomány, valamint a családi és személyes emlékek erejét, a szakrális ábrázolások magával ragadó esztétikumát. Ezek a faktorok keveredhetnek - de nem összekeverhetőek. A kultikus kötődés az esztétikaival kiegészítve kölcsönösen erősíti egymást, akkor is, ha a kiinduló nézőpont egészen eltérő. Az egy idősíkban rögzített kognitív térképek között három közös pontot találni: ilyen a nagymama köré kialakult ülésrend, az általa készíttetett családi hálatábla és az ülőhelyükkel szemben található lourdes-i oltár. A mélyen vallásos nagyszülő holdudvarában szerveződő narratív hagyomány ugyanakkor esetlegesen öröklődik. Ennek oka, hogy nehezen teremtődik olyan beszéd- szituáció, melyben teret kapnának az olyan kérdések, mint: merre volt a déd- szülők bérelt magánpadja? Hogy nézett ki a templom 50 évvel ezelőtt? Milyen családi események történtek a templom falai között? A kísérleti jellegű esettanulmány a templomtér szubjektív szempontok szerint történő tagolásának egy lehetséges módját mutatta be. Hogy mire is hasznosítható egy efféle elemzés a gyakorlatban? Nagyobb mintavételi csoport (pl. vallási társulat) célzott kutatásával feltárulhatnának a helyi plébániaközösség vallási életének hangsúlyai, a szenttisztelet és az esztétikai „közízlés” változásai, valamint mérhetővé válna a szakrális alkotásokra és az ábrázolt szentekre vonatkozó ismeretek elterjedtsége. A szerző az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. 627
