Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

„isteni gyógyítás” és a kiegészítő és alternatív gyógymódok 150 éves amerikai változásait, igyekszik rámutatni, hogy a „vallás legalább annyira a testen keresztül megtapasztalt jelenség, mint amennyire az emberek hisznek”. Egy másik elemzés szerint pedig: „a taktilitás a vallás alapvető köteléke”.83 A vallási élménynek sajátos érzelmi összetevői vannak, amelyek egy része a konkrétan vizsgált szociális vagy személyek közötti érintés együttműködést növelő, agresszivitást, szorongást csökkentő, pozitív affektivitással kísért jelenségével kapcsolatban felmerült.

A tanulmányunk első részében bemutatott érintési szokás84 szerint a búcsúhelyeken a gyógyulási vágy és a csodavárás mellett még számos tényező hatásáról beszélhetünk. A résztvevők a szobrokkal (Szőkefalván Rózsikával) az empátiás érintésen keresztül esztétikai élményt, pozitív, személyes kapcsolatot, a vallási közösséggel sajátos „összetartozást”, s olyan összetett érzelmeket élnek meg, mint a könyörületesség, a meghatottság, az emelkedettség vagy a borzongató áhítat. Ez az utóbbi, a természeti erőkkel és az esztétikai élményekkel is összefüggő összetett érzelem, a félelemmel teli csodálat (awe) áll talán a legközelebb a vallási élményhez,85 a személyes vallásosság és a spiritualitás központi motivációs eleme: a mérhetetlen nagyság és a szokványos élményvilághoz, tudáshoz (köznapi kognitív struktúránkhoz) való nem illeszkedés jellemzi.

83 Brown 2009; Chidester 2000. 51.

84 Angyalosy 2011; Szabó 2008; Szigeti 2009; Tánczos 1991. stb.

85 Keltner-Haidt 2003; Shiota et al. 2007; van Campellen et al. 2011.

601