Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

percet délután 17 órakor!” A szoborfülkét üvegajtó záija, ez megakadályozza, hogy a templomba ötperces imára belépők ezt a szobrot megérinthessék. A fülkében virágokkal teli váza is áll, ez megfelel annak a rendnek, amelyet a helyi egyház a szobrokkal kapcsolatos gesztuskommunikációban elfogad: a virág hozatala és letétele.38 2010 búcsújának templomi engesztelő miséjén nemcsak a Fény Királynője-képhez és -szobrokhoz, hanem a templomi Mária köpenye oltárképhez is az ábrázolásnak megfelelően rózsakoszorút tettek. A délelőtti templomi misét 2010-ben egy román és egy magyar pap celebrálta, szakaszosan - párhuzamosan ismételve a mise folyamán az egyes részeket.

A fontos változások sorában 2005 volt az első alkalom, amikor a bejelentés szerint Marián Rózsika már nem közvetíthette Mária üzenetét, Mária „elköszönt” tőle. Ekkortól felerősödött a zarándokok spontán kezdeményezésére kibontakozó napcsoda,39 ezzel együtt a fény-szimbolika megjelent az eseményekben, és átalakította az érintőzést. A napcsoda ugyanis mindenki számára „elérhető”, szemben a látóasszonyhoz kötődő érintéssel. A napcsodában valamennyien részesülnek egy „látomásban”, amely behelyettesíti azt az élményt, amikor tömegesen részt vehettek Marián Rózsika látomásában, amely 2005-tel ért véget, amikor Mária már nem jelent meg a látónak.40 Az érintőzésben ugyan még fennmaradt a médium testének megérintése is, de felerősödött a tárgyakra vonatkozó rítus. A templomkertben folyó, stációkhoz kapcsolódó imasor keretében, az egyes stációkat vagy később a felújítással odakerülő stációképeket érő érintések is megsokasodtak, kiemelten az első és az utolsó stációnál, a lourdes-i Mária-barlangnál. Ez a kezdeti időkben már beivódott búcsújáró szokás (rend) része volt, mert az események csúcspontja 2005-ig Marián Rózsika megérkezése, fogadása, bekísérése és megérintése volt a templomkert kapujától a templomkertben felállított oltárhoz vezető úton. A rendezők erre a korábbi gyakorlat alapján felkészültek; a búcsúsesemények rendjében Rózsika megérintése fontos elem volt. A plébános autójával megérkező vak és beteg Rózsikát két pap két oldalról támogatva kísérte és vezette át az őt váró sokaság sorfala között. Előttük szintén egy pap haladt, hogy megnyissa az utat a templomkert kapujától a kerti színpadig álló sűrű tömegben. Az érintés testének, személyének a

38 Ennek hátterében is szentelményi érték állhat, a csíksomlyói búcsún virágot is érintenek a szoborhoz, amelyet magukkal visznek haza, együtt a szoborhoz érintett imakönywel; Tánczos 1991. 153-154.

39 Peti 2009. Abúcsúleírás 2006-2008 közötti interjúanyagában már dominál a napcsoda, a szövegek nem, de fényképfelvételek a zarándokok templomkerti stációkhoz kötődő érintőzéseit mutatják.

40 Peti 2009. 134. Marián Rózsika látomása során a zarándokok is transzcendens élményben részesültek, és ezzel párhuzamosan belépett a napcsoda transzcendens élménye.

589