Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
- le is úja a pápának küldött levelében hogy egy fillérük sem volt, így megvásárolni biztos nem tudta volna. így feltételezhető, hogy esetleg útközben kapta valakitől. Bár szerintem inkább családi kép volt, ami a családjára, hitére emlékeztette. Egy másik magyarázat lehet: Cromwellékről tudjuk, hogy a képrombolás, a szoborrombolás volt az elsődleges feladatuk. Úgy vélem, hogy ez elől menekítette el ezt a képet, meg akarta óvni a pusztítástól. Feltételezhető, hogy Lynch elmondta, ez kegykép volt odakinn, azért tették ki a győri bazilikában.” Kiss Tamás kutatásaiból azt is megtudjuk, hogy a Lynch család egy nagyon befolyásos família volt: „nyolcvan egynéhány polgármestert adtak a városnak. Kereskedéssel foglalkoztak - főleg bort hoztak Írországba - így nagyon jó kapcsolatuk volt Portugáliával, illetve az akkori spanyol birodalommal. Ott tanult kint papnak és a kép tipizálása szerint, feltételezhető, hogy ez egy spanyol alkotás. Tehát az is elképzelhető, hogy onnan vitte magával Lynch, vagy pedig az is lehet, hogy ajándékba kapta. Számomra egyértelmű, hogy Írországból hozta magával. Egy Mitchel nevű pap Galwayban azonban arról jelentetett meg cikket, hogy ez a kép nem származhat Írországból, ezt a Lynch Flandriában szerezte, de hogy miért, azt igazából nem tudja megindokolni. Ez a vélekedés sajnos elteijedt Írországban. Megjegyezem: kintjárúinkkor John Kirby ír püspökkel mindig jót vitázunk erről. A kultusz szempontjából az a fontos mozzanat, hogy március 17-én, Szent Patrik napján könnyezett. Egy nappal előtte ült össze Dublinban az ír parlament, amelyik a száműzetési törvénnyel halálra ítélte a katolicizmust, és másnap hajnalban már a Szűzanya könnyezett. A csodát ehhez a számukra szomorú tényhez kötik.”22 A kegykép történetével foglalkozó szakirodalom alapján úgy tudjuk, hogy a Cromwell Olivér-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából, és a képet magával vitte 1649-ben. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, majd kanonokká, később püspöki helynökké nevezte ki. Itt élt 1663-ban bekövetkezett haláláig. A kép a püspök halála után a székesegyház oldalfalára került. Néhány évtizeddel később Írországban ismét katolikusüldözés tört ki. Ekkor egy parlamenti határozat született, melynek értelmében az ország összes püspökét száműzték. Ezen a napon, 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén (aki Írország térítő apostola és védőszentje) a képen ábrázolt Szűzanya szeméből három órán át, reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak. A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg, győri püspök vizsgálatot rendelt el, és 7 év után engedélyezte, hogy a képet VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 22 Kiss Tamás közlése. 58
